Pereházy Miklós Augusztus 22-én, vasárnap délután került sor az idei, hagyományos augusztus 20-ai ünnepségre a Los Angeles-i Egyesült Magya...
 |
| Pereházy Miklós |
Az idei ünnepségre is még rányomta a bélyegét a másfél éve tartó járvány. Az előírásoknak megfelelően, de a hagyományokhoz képest kevesebb résztvevővel, többnyire a szabadban zajlottak az események, de mindez nem csorbította az ünnep nagyságát.
 |
| Novák József |
A vacsora magyarosan elkészített házi készítésű hurka, kolbász volt.
Az élő művészeti műsorban a Kárpátok táncegyüttes lépett fel. Az előadás előtt elmondták, ez az első fellépésük mióta a járvány elkezdődött, majdnem két éve. Az előadás pontosan olyan profi és rutios volt, mintha nem is lett volna kényszerszünet.
A rendezvény utolsó, de legnagyobb eseménye a hivatalosan is bemutatkozó "Zuhanó Féltégla" nevű együttes koncertje volt. A Los Angeles-i magyarság körében hiánypótló együttes magyar és amerikai slágereket játszott a közönségnek.
Köszönetet érdemel mindenki, aki aki a nehéz körülmények között is részt vett az esemény szervezésében, illetve előadóként lépett fel.
Pereházi Miklós ünnepi beszéde:
Tisztelt Hölgyeim és Uraim,
Kedves Vendégeink, kedves Barátaink, kedves Honfitársaink!
Szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket leghűségesebb és legalkalmazkodóbb ünnepünkön, nemzetünk 1021. születésnapján.
Augusztus 20. különös jelentőséggel bír, mert egyszerre képvisel állami és egyházi ünnepet is, s a történelem viharai közepette sokszor, ha más néven is, de mindig megtalálta az ünnepelhetőség módját.
Az Augusztus 20.-i ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. Az aratás után hagyományosan Szent István-napra sütöttek új búzából készült első kenyeret. Az ünnep jelképe a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér.
Itt köszönöm meg valamennyiünk nevében Nagytiszteletű Novák József baptista lelkész úr mélyenszántó fohászát és ünnepi kenyerünk megáldását.
Jó és megnyugtató érzés az egyház jelenléte ma Házunkban.
A kenyér az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja. A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel azt fejezzük ki, hogy a határon túli élet és a haza összekapcsolódik. Az új lisztből készült kenyér az ünnepi asztal ékessége lett, és jelképévé vált államalapitásunk ünnepének.
A kenyér becsben tartása évszázadok óta elevenen él. Vidéken még a mai napig hagyomány, (de igy volt ez családunkban is amíg nagymamám élt, majd feleségem tovább folytatta), hogy a kenyér megszegése előtt késsel keresztet rajzoltunk a kenyérre.
István Király a magyar állam alapítója és az első magyar katolikus szent. Ismerjük a történelmet István és Koppány hatalmi harcát. Harcukban nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nemzet tényleges hatalommal felruházott vezetője, hanem a keleti és nyugati orientáció kérdése is eldöntésre várt. Koppánnyal – aki bizánci rítus szerint megkeresztelkedett – valószínűleg a bizánci politikai érdekek erősödtek volna, míg István győzelmével a német befolyás nyerhetett nagyobb teret. A Kárpát-medence geopolitikai helyzete folytán a kor két nagyhatalma közé ékelődve irányt kellett ugyanis választani, hiszen az állam, vagy a magyarság léte is múlhatott ezen. Koppány esetleges győzelmének hatásait nehéz lenne megítélni. A Koppány által vezetett magyar fejedelemség éppúgy az ő további személyes bel- és külpolitikájának sikerétől függött volna, ahogyan az az István vezette állam esetében is kialakult, csak nála az erős német befolyás miatt a nyugati mintára jobban hasonlító keresztény állammá alakult Magyarország.
Szent királyunk 1021 évvel ezelőtt Europához csatlakozott, amikor a koronát a római pápától elfogadta, s ezzel a döntésével nemzetünk történelmét római katolikus egyházi alapokra helyezte. István király célja egy független keresztény állam megteremtése volt. Erre lehetőség akkor csak úgy mutatkozott, hogy István a nyugathoz, vagyis Európához történő csatlakozás mellett dönt.
A történelem tele van olyan példákkal, amikor a vezetők azt hiszik, hogy ellenőrzésük alatt tudják tartani az eseményeket, de eljön az a pillanat, amikor az események túllépnek rajtuk. Nem így István király esetében.
Ő ugyanis vaskézzel, hihetetlen határozottsággal, mai szemmel mérve elrettentő kegyetlenséggel és eltökéltséggel vezette át a magyarságot a keresztény hitet képviselő Magyarországgá.
Nemzeti ünnepeinknek mindig mába érő tanulsága van, ami különösen igaz a Los Angeles-i magyar közösségek életére. Nemzetünk születésnapja olyan döntéshez köthető, amely ma is aktuális. Az Egyházak és a hit ezeréves történelmünk fontos része, amely különösen fontos az Emigráció életében is, hiszen az egyházak voltak az emigráció önszerveződésének első és legfontosabb pillérei. Az egyházak közösségformáló ereje, a magyar gyökerek, együvé tartozásunk fogalmi körében, valamint a magyar nyelv gyakorlása tekintetében alapvető fontosságú, s magyar közösségeink fennmaradásának léteszköze a mai napig.
István királyunk a katolicizmus zászlaja alá kívánta felsorakoztatni a hozzá hű magyarságot.
Hazánk mai nemzetpolitikáját az kell meghatározza, hogy minden magyar hűséges, aki hazáját szerető magyar, függetlenül azok differenciált politikai meggyőződésétől. A vallási és a politikai elkötelezettség lelkiismereti kérdés, amely mindenkinek a sajátja, s amelyet egy demokráciában csak érvekkel lehet befolyásolni.
A ma Emigrációja nem disszidens ellenség többé, hanem a 15 milliós nemzet megbecsült része kell legyen. Számunkra nem létező már az a kérdés, hogy ki a megbízható és ki nem, mert új hazánkban a demokratikus átalakulás ezt a kérdést régen elliminálta.
Mindenki szabadon, következmények nélkül fejtheti ki a véleményét, amely- ha szükséges - politikai fórumokon lesz demokratikusan ütköztethető.
Audiatur et altera pars, vagyis, hogy hallgassuk meg mások véleményét, sőt okuljunk is abból.
Igenis nagyon jó dolog a határozott kiállás, de az együtt jár a más véleményűek egyidejű tiszteletben tartásával.
Az Egyesült Magyar Ház helyzetéből adódóan nem gondolkodhat másként, mint befogadó hazánk, Amerika törvényeinek tiszteletben tartásával magyarnak maradni.
Számunkra nincsenek tekintélyelvek, mi teljes mértékben az amerikai demokrácia alkotmányát követjük, ahol a szólás és sajtószabadsága az első amerikai alkotmány kiegészítésben rögzült.
Házunk vallás és politikamentes, mi tehát a minket érő impulzusokból azt válogatjuk ki, ami mindenki számára egyenérték és ami nem tesz különbséget, ahol az eredőben semmi más nem szerepelhet, mint az hogy Magyar.
Elsőrendű feladatunk tehát édes Hazánk szeretete. Ezt a Hazát, azonban sokféleképpen lehet szeretni. Senkitől nem engedjük elvitatni azt, hogy ki és miként szereti Hazáját, miként keresi az új idők ritmusát, s hogy hogyan segíti a határon-túliságunk fennmaradását, magyarságunk, gyökereink ápolását.
Szent István királyunk töretlen vonalvezetése arra buzdít bennünket, hogy mi se lépjünk le semmilyen körülmények között arról az útról, amit elődeink örökül hagytak számunkra.
Elvünk integrálódni és nem asszimilálódni, de ugyanakkor megtalálni a határon túli gyökeret vert magyar közösségek egészséges kulturális alapokon történő megújulásának útját.
Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket, kedves Tagjainkat vendégeinket, Önöket, Los Angeles-i magyar közéletünk minden résztvevőjét, akik e hatalmas metropolisz sokszínű magyar palettájának értékes összetevőit alkotják.
Önöket kedves Tagjainkat, vendégeinket, honfitársainkat, akikért mi a munkánkat végezzük.
Köszönetünket fejezzük ki Önöknek, akik nélkül nem lennének magyar hagyományok, Önöknek, akiknek igénye a magyar kulturális örökség fennmaradása, tradícióink ápolása, s összetartozásunk eszménye.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim,
Köszönöm szépen figyelmüket.
Nincsenek megjegyzések