Szíki Károly: A Hazáért mindhalálig! - Hősök napja és Trianon-emléknap Tiszaföldváron

 Tiszaföldváron is megemlékeznek a Trianon-diktátumról, valamint azokról, akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magya...

 Tiszaföldváron is megemlékeznek a Trianon-diktátumról, valamint azokról, akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért. Az emlékezés két részből, két helyszínen zajlott. Először  az I. világháborús emlékműnél történt a megemlékezés, majd a fejezet végén koszorúzásra került sor

Megemlékező beszédet tartott Hegedűs István Tiszaföldvár város polgármestere: Május utolsó vasárnapja a Magyar Hősök Napja. A hivatalos megfogalmazás szerint ilyenkor „azokra a hősökre – katonákra és civilekre – emlékezünk, akik Szent István óta életüket áldozták a hazáért.” Az országgyűlés a 2001. évi LXIII. törvény szerint újra nemzeti emlékünneppé nyilvánította a Hősök Napját A törvény elmondja, hogy a magyarság ezer esztendeje alatt, fegyverrel vagy fegyvertelenül harcoló összes férfi és nő, aki a magyar haza védelmére kelt, tettével kiérdemli a tiszteletteljes megemlékezést ezen napon. Ugyancsak ebben az évben a budapesti Hősök terén felállították a millenniumi emlékművet és a hősök emlékkövét. Ezeket nemzeti emlékhellyé nyilvánították. A Magyar Hősök Emlékünnepe, szüleink és nagyszüleink küzdelmei, fáradozásai előtti tisztelgés is, aminek az ad igazán értelmet, ha lesznek olyan nemzedékek, amelyek méltó módon, békés körülmények között folytatják és teljesítik majd be az elődök örökségét.

Hegedűs István polgármester

A rendszerváltás után a történelmi igazságtevés részeként, 1992-ben a budapesti Ludovika Akadémia épülete előtt újból felállították a hősök emlékművét és ismét fejet hajtanak a világháborúk hősi halottainak, katonai és polgári áldozatainak emléke előtt május utolsó vasárnapján, a Hősök Napján.

A polgármester szavait követően Borsi Balázs a FERESZ Nyugdíjasai és Baráti Körük elnöke, nyugalmazott őrnagy mondott az alkalomhoz illő verset.

Bacsó Ernő, a gróf Batthyány Lajos Nemzetőr Szövetség elnöke három fő pontba foglalta mondandóját.

Először a Hősök napja ünnep eredetét vázolta fel: Az eredetét az 1917. évi VIII. törvényre vezethetjük vissza. Itt mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni emlékművekkel. Ezt a törvényt példaadóan hajtotta végre Tiszaföldvár, így 313 hős nevét egy képzőművészeti igényeket is kielégítő emlékoszlopon őrzik.

Nemzetőrök koszorúznak

Ezt követte az 1924. évi XIV. törvény, mely a hősök emlékünnepének megrendezését hét pontban szabályozta. A honvédség számára mindez az 1925. május 1-én kiadott, 2519. sz. körrendeletben jelent meg. Egy másik, az 1942. április 25-én kelt körrendelet kimondja, hogy 1938 óta új hősök áldozták életüket a hazáért, ezért az ő emléküket ugyanolyan kegyelettel és tisztelettel kell őrizni, mint a korábban elesettekét.

(Ennek ellenére az ünnepet 1945-től, a kommunista időszakban nem tartották meg. Véget ért a háború. Mintha a két törvény meg sem született volna, semmi sem történt fél évszázadon át.)

Balassi Bálintot, a magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelőjét, a magyar irodalom első klasszikusát, a törökverő nemest többször idézte Bacsó Ernő: Emberségből példát, vitézségből formát! Mert „csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek”(Ady). A nemzetőrök szerepét is ebbe foglalta, kik Kossuth és gróf Batthyány Lajos ’48-as és Király Béla ’56-os nemzetőrök tevékenységét példának elfogadva ma is állnak a vártán. Mert mint mondotta: „Minden katona annyit ér, amennyit a tettei!”

Beszédének második részében az Összetartozás napjának fontosságáról szólt, kiemelve, hogy az Országgyűlés a 2010. évi XLV. törvénybe foglalta a Nemzeti Összetartozás Napját, s  a törvény elfogadásával kinyilvánította: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.

Bacsó Ernő beszédének 3 részében az összetartozás érzetének törvénybe foglalásán túl a leglényegesebb elemről, a Trianon-traumáról szólt, Nagy-Magyarország megcsonkításáról, amelyet a Párizstól 12 kilométerre található Versailles palotában írtak alá. A magyar küldöttség véleményét, akaratát semmibe véve egy országot megsemmisítő diktátumot fogadtak el a nagyhatalmak, aminek következtében területünk 2/3-át és lakosságunkból 3,2 millió embert veszítettünk el. Végezetül elgondolkodtató kérdést tett fel: mi lett volna, ha nem írjuk alá a diktátumot?

Mondandóját befejezve elismerő okleveleket adott át közszereplőknek, majd vitéz, lovag Szíki Károlyt szólította, akinek átadta Nemzetőr ezredessé való kinevezését.

A színművész megköszönve az elismerést, Tiszaföldvár szülötteként a földváriak örökségápolása tiszteletére két Reményik Sándor verset, és a minap meghalt Gál Sándor felvidéki költőbarát emlékezetére a Távolodók című versét mondta el.

A megemlékezés végén hosszú és méltóságos koszorúzás következett az I. és a II. világháborús emlékműveknél. Ezen részt vett Boldog István országgyűlési képviselő és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetősége.

Szíki Károly

Így  tisztelegtek a két nagy háborúban elesettek, a szenvedők emléke előtt Földváron, emlékeztetve a Trianon- csonkolásra. A hála koszorúival, virágaival fejezték ki tiszteletüket a város elöljárói, civil szervezetek, intézmények képviselői.