Földes Tamás: Komló polgármestere felülmúlta Kövért

Eleddig sem rejtettem véka alá, hogy Kövér Lászlóval - a magyar Országgyűlés magas pulpituson ülő elnökének módszereivel - nem értek egyet. ...

Eleddig sem rejtettem véka alá, hogy Kövér Lászlóval - a magyar Országgyűlés magas pulpituson ülő elnökének módszereivel - nem értek egyet. Hatalmával (ha van neki) rendszeresen visszaél. Ha egy ellenzéki honanya/honatya felszólalása nem kedvére való, a képviselő mikrofonjától elveszi a hangot, rosszabb esetben kéthavi tiszteletdíját megvonva pénzbüntetéssel sújtja, olykor százezer forintokkal. A legkirívóbb esetben Jakab Pétert, a jobb vizekre kormányzott Jobbik elnökét kéthavi juttatásának, 4 millió 400 ezer forintnak a befizetésére kötelezte a parlamenti kasszába. Az ok: egy zsák krumplival szerette volna megajándékozni Orbán Viktor miniszterelnököt. A zsák nem jutott el a kormányfőhöz, mert a fideszes képviselők közül többen útját állták. Az ajándékozás „előzménye”, hogy a helyhatósági választások előtt a szegényebb szavazópolgárok egy zsák krumplit kaptak. A burgonyával való „lekenyerezés” a szavazat szerzés korábban nem ismert formája - korrumpálásnak nem nevezhető ugyan, de sértő alamizsnának, esetleg „lekrumplizásnak” igen. Fideszes képviselőbe egyszer sem fojtotta bele a szót az önmagát nagyhatalmúnak gondoló politikus a széksorok fölött lebegő pulpitusról, pedig alkalmanként ők is tudnak cifrákat mondani. Kövér távollétében, amikor valamelyik helyettese ül a házelnöki székben, nem fordult elő hasonló eset, esetleg az ülést vezető alelnök rendre utasította az ellenzéki felszólalót. Gyermekkoromban nem voltam félős nebuló, de az óvodában volt, aki krampusszal ijesztgetett. Ha akkor Kövér László fényképét megláttam volna, meglehet sírva fakadok. E kackiás bajszú ős-fideszest eredetileg államfőnek szánta Orbán, ám az érintett nem fogadta el azt a tisztet (magyarán az állam első közjogi méltósága címét nem tartotta elég hatékonynak). Nos igen: egy államelnöknek tudni illik, hogy mi illik. Tudnia kell viselkedni. Nem büntethet, nem ítélkezhet, csupán kegyelmet adhat... ...Ám most nem K.L-ről szándékozom írni, hanem két polgármesterről. Egyikük döntésével felülmúlta Kövért - másikuk kalap-emelésre méltóan jó példával érdemelte ki, hogy megemlítsem. Kezdem az előbbivel.

Polics József

Polics József, az egykor szebb napokat látott bányaváros, Komló fideszes polgármestere márciusban több mint felére, 60 ezer forintra csökkentette a város önkormányzatában többséget alkotó ellenzéki képviselők tiszteletdíját. Mindezt a pandémiára hivatkozva tette. Azt mondotta, hogy a covid miatt nem tarthatnak sem testületi sem bizottsági üléseket. (Az ülések elmaradása nyilvánvalóan a fideszeseket is megakadályozta, hogy tegyék a dolgukat, dehát - a pártállami időkből kölcsönözve a kifejezést - ők ugyebár „a mi kutyánk kölykei”. A polgármester nem csökkentette a járandóságukat, s az ülések elmaradása miatt minden munkát neki kell elvégeznie. Kétségkívül kötelességtudó férfiú. Talán még ki is takarítja az irodáját. Megérdemli a teljes fizetését. A HVG hetilapban megjelent és az interneten is olvasható cikk fölött látható fényképen esetleg emiatt rázta oly’ lelkesen Kövér László házelnök úr Polics József kezét...) 

Alpár György

Alpár Györgyöt, a Baranya-megyei, mindössze 168 lelket számláló, 6,24 négyzetkilométeren fekvő Drávaszerdahely polgármesterét 2006 óta zsinórban négyszer választották meg a kicsiny község első emberévé. Három ciklusán át függetlenként, 2010 és 2014 között a Fidesz-KDNP tagjaként végzi a munkáját. Amikor a gyilkos vírus a település élelmiszerboltjának alkalmazottjait karanténba kényszerítette, reggel hat és tíz óra között e jeles (és nyilvánvalóan fölöttébb népszerű) férfiú állt a helyükbe és ő szolgálta ki a vásárlókat; csak azt követően ment a hivatalába, hogy a közügyekkel foglalkozzék. A polgármester számára nyilvánvalóan a lakosság élelmiszer-ellátása is közügy. Egy szó mint száz: ilyen ellentétes példákkal is szolgál a politikailag kettészakadt szülőhazánk. A község neve onnan ered, hogy a Dráva folyó közelében fekszik és egykoron szerdánként tartották a heti vásárokat.

...A falunak „papája” is van. Szigeti Sándor, egy Amerikából hazatelepült milliomos az egész települést „örökbe fogadta”: egymillió forintot adományozott a falunak. Az önkormányzati hivatal kiírása szerint 2008 januárjában „örökbefogadóvá” vált. A hat év óta Vácott élő adományozó 1956-ban hagyta el az országot, attól kezdve 2002-es hazatelepüléséig az Egyesült Államokban élt. Meglehet Amerikában tanulta meg hogy a tehetős emberek olykor mecénások is. Tisztelt hazai tehetős hölgyek és urak! Úgy mondják, a jó példa ragadós. Önök közül is jó néhányan megpróbálkozhatnának Szigeti úr példáját követni. (Azt nem ígérhetem meg, hogy az önök nevét is aranybetűkkel rögzíti majd valamelyik hálás önkormányzati hivatal.) De legalább szép példáját adnák jól értelmezett magyarságuknak.

Teszem hozzá, a Csehországtól 1993 január 1-jén függetlenedett Szlovákia 2004 május 1. óta tagja az Európai Uniónak, 2009 január 1-jén pedig csatlakozott az eurózónához. Államfője asszony, a liberális nézeteket valló, magyarul is beszélő Zuzanna Caputová. Sem a hölgy, sem Igor Matovic miniszterelnök nem szidja Brüsszelt. A Pozsonyban született, mellesleg kellemes küllemű, 47 éves elvált asszony rendkívül népszerű a hazájában. Választási kampányában beszélt magyarul is - „azt akarom, hogy magyarok és a szlovákok közt ne legyen szakadék” -, beiktatásakor magyar, roma és ruszin nyelven is mondott néhány szót. Szabadidejében szívesen rajzol, kosárlabdázik, túrázik és úszik. 

A pozsonyi parlament elnöke Boris Kollár. Nem tudom, hogyan vezeti az országgyűlés üléseit, magánélete viszont közbeszéd témája. Nőtlen, de „nagy Don Juanként” tartják számon. Szereti a szép nőket (ismert partnerei között volt cseh és szlovák színésznő, néhány tévés műsorvezető, és a Miss Universe Slovakia egyik döntőse is. Kapcsolataiból, itt-ott-amott 11 /!/ gyermeke van. Arról nincs hír, hogy egyszer is kénytelen lett volna lemászni egy ereszcsatornán. Gazdag ember, több villája van - egy Miamiban is, ahol rövid ideig élt. Pestiesen azt mondanák róla: „tud élni”. 

Magyarországi kollégája, Kövér László esetleges korábbi kapcsolatairól nem szól a fáma. Annyit tudunk róla, hogy nős. Felesége néprajz-történelem szakos középiskolai tanár, három gyermekük van: Vajk, Botond és Csenge. Korábban azt mondta: „Ahhoz, hogy valaki visszamehessen a Parlamentbe, annak az a feltétele, hogy normálisan viselkedjen a Parlamentben”. Gondolom, e kijelentése mindenkire vonatkozik: kormánypártiakra, ellenzékiekre, miniszterekre, horribile dictu az Országgyűlés elnökére is... Annak idején, amikor a sajtópáholyban - vagyis még az „átkosban” - ültem, nem tagadom, hogy sokszor ásítoztam. Az is előfordult, hogy gondolatban a Balatonban lubickoltam, vagy tekintetemmel a széksorokat pásztáztam, hátha csinos nőre bukkanok a képviselők között. Nem bukkantam. Manapság ez nem fordulhatna elő. Egyrészt mert mi, betűvetők ki vagyunk tiltva az ülésteremből, másrészt mert a szólásra emelkedő képviselők kölcsönös acsarkodása dühbe hozna, vagy illetlen módon nevetésre késztetne. 

Földes Tamás
Aranytoll-díjas újságíró

Ha már önmagamról írtam (és nem is első alkalommal), meglehet az igényes olvasó úgy summázza eszmefuttatásomat, hogy egymással össze nem függő zagyvaságokat hordtam össze. Kellemetlen mentségem van ez ügyben (s az indokolja, hogy az elmúlt hetekben nem jelentkeztem online-hírlapunkban): február 2-án egy autó teljes sebességgel belerohant a jó öreg Pontiac-gépkocsimba. Ennek következményeként enyhe agyrázkódást szenvedtem. Ezt olvasva viszont azt is megkérdezheti a jó emlékezetű olvasó: amikor más alkalommal vetettem papírra zöldségeket, akkor is autóbaleset után voltam? Nem. Immáron csaknem öt és fél évtizedes autóvezetés óta ez volt az első karambolom. Mea culpa tehát a korábbi, szarkasztikus csínytevéseim miatt... Is.