Bogár Gyula: A Los Angeles-i Szabadságharcos Emlékmű felállításának története

 Bogár Gyula, a Los Angeles-i Magyar Szabadságharcos Emlékmű tervezője és eredeti kivitelezője írása a szobor megszületésének történetéről: ...

 Bogár Gyula, a Los Angeles-i Magyar Szabadságharcos Emlékmű tervezője és eredeti kivitelezője írása a szobor megszületésének történetéről: 

Az Emlékmű világviszonylatban egyedülálló kezdetétől fogva.  A Magyar Szabadságharcos Nemzetőr Világszövetség határozta el 1963-ban, hogy szobrot állítanak az 1956-os hősök emlékére. A Magyar Házban pénzt gyűjtöttek a szoborra, a tervezésért $3,500 kérnek. Mondtam, hogy a szobor nem üzlet, ha nincs más én elválalom ingyen. Akkor nem tudtam, mire vállalkoztam. 

Öt vitákkal teli év következett, mindenkinek volt beleszólása. Orosz típus, ez se jó, az sem jó. A bronz dombormű és a turul már ki volt öntve, nos a kétfajta gombhoz tervezzek kabátot. 1956-ban volt a forradalom, akkor legyen 56’-0” magas, de milyen? Gömbölyű oszlop nem lehet, négyszögletes millió van. Olyan kellene, ami nem létezik. Összekevertem a szögeket az alakokkal. Így lett egyenlőtlen szárú háromszögből kiinduló, trapéz alakban végződő obeliszk. Nem hiszem, hogy a világon valahol létezik ilyen. 

Milyen anyagból legyen? Fa, vas nem megfelelő, beton, az a járda is, az se lehet. De mégis legyen időálló, és legyen olyan, amilyen még nincs. Zúzott fehér kvarc fehér cementtel keverve erősebb, mint a kaviccsal kevert beton, több ezer évig eláll. A georgiai fehér kvarc csillog a napfényben, éjjel az autók lámpa fényében. Így lett fehér cementtel kevert kvarc az anyaga.

Viták voltak, hogy hol legyen felállítva az Emlékmű. Los Angeles egyik leghíresebb parkjában, a MacArthur Parkba lett a döntés. Éjjelenként dolgoztam a terveken, készültem az engedély kérésére. A public parkban 11 különböző szakosztály dönti el az engedély kiadását. Volt vagy 15 kérvényező, nem tudtam mikor kerül rám a sor, álmosan ültem le a székre. Majd szólítanak, Hungarian Freedomfighters Monument. Bemutatkozom, majd mondja az előadó: Mr. Bogar, public parkban 18 feet a maximum magasság, 30 nap múlva jöjjön vissza az új tervvel. 

Nem tudtam szólni, mint kivert kutya hagytam el a termet. Nem tudtam mit tehetek, keserves hetek következtek, vissza se megyek, gondoltam. Közelgett a 30 nap. Mintha valaki sugallta volna, hogy a perspektivikus rajzra tegyem rá a szponzorok nevét. Megtettem. Izgulva mentem másodszor az engedélyért, a rajzköteget az asztalra tettem és vártam a soromra. 

Vagy egy óra múlva szólítottak, kérdezték mi az, mi az új terv. Mondtam, hogy én nem változtathattam rajta, a szponzorok nélkül, akik neve ott van a rajzon: Nixon USA elnök, George Murphy CA governor, Sam Yorty LA polgármester, Ronald Reagan stb. Láttam, hogy mindenki nézi a rajzot, majd megszólal a Building and Safety képviselője. Mr. Bogar, majd levélben értésijük a döntésről. 

Kétes érzésekkel hagytam el a termet, ezek nem változtathatják meg a törvényt, valahol a városon kívül talán megengedik – tűnődtem magamban.  Letörve tehetetlenül vártam az elutasító levelet. Megjött, olvasom, nem akartam hinni a szememnek, Értesítenek, hogy az engedély átvehető a pénztárnál.

Ilyen előzményekkel jött létre a Los Angeles-i Szabadságharcos Emlékmű. A szobor története, és a kivitelezés munkálatai Bogár Gyula könyvében olvasható.