Márciusnak Idusán vajh mi másra is gondolhatnánk, Mint Reájuk, lánglelkű elődeinkre, kik Szabadságra vágyván életüket áldozták?!... A kérdé...
Márciusnak Idusán vajh mi másra is gondolhatnánk,
Mint Reájuk, lánglelkű elődeinkre, kik
Szabadságra vágyván életüket áldozták?!...
A kérdés: “Rabok legyünk, vagy szabadok”?!,
Ezernyi, elnyomástól fuldokló lelket
Lángra gyújtott. Ifjat, aggot talpra állított…
Újra lobogtak, lengtek a zászlók,
piros-fehér-zöld virágba borult a táj,
Szabadságban reménykedett a Magyarság...
Ki csak járni képes volt, mind felkelt, talpra állt,
s nem indult, de száguldott
az Életnél is fontosabbá vált,
a hőn áhított Szabadság szárnyán...
Töredezve vergődtek a láncok,
Forradalmi lángtól pírban égtek arcok…
Költők hada, tollait eldobva, kardot ragadott...
Történelmünket hűen őrző utódok
Múlt-idéző szava könnybe lábad ma már,
de, míg csak Éltet lehel, örökre híven őrzi
Hőseinek hagyatékát. Büszkén viszi tovább
a Forradalom örökmécsesét, a lobogó fáklyát.
Erőss-Csótsits Ágnes
Laguna Woods, California, Marc. 8. 2021.
Nincsenek megjegyzések