Kemény, nyakas emberek történelme ez- így indulok Tardra . A XX. század első feléből a község helyi iratanyaga a II. világháborúban jórészt...
Kemény, nyakas emberek történelme ez- így indulok Tardra. A XX. század első feléből a község helyi iratanyaga a II. világháborúban jórészt elpusztult, eltűnt, levéltárba nem került, ami nagyban nehezítette e korszak történeti feldolgozását. Így érzem én is, ha megkísérlem vallatóra fogni Tard legilletékesebb emberét, Szikszai Imrét. Eközben a község néprajzának történetére gondolok, hisz a település gazdag népi hagyománya több kötetre való munka elkészítését tenné lehetővé, illetve tette azt eddig is.
 |
| Szikszi Imre |
Izgalmas és irgalmas helyen gázolunk fizikai és szellemi értelemben egyaránt, Tardon, ahová Szikszai Imre meghívására egy valóságos időutazásra térek be, a cél, hogy látleletet készítsünk a 800 éves Tardról, hogy átvilágítva 8 évszázadot megértsük, hogyan maradt meg az idők viharában. Nem vagyok benne biztos, hogy maradéktalanul sikerül ezt a képet összerakni és abban sem, hogy minden olvasónak elnyeri tetszését, mint ahogyan nevesebb ember esetében is megtörtént ez már, lásd Szabó Zoltán történetét, akiről részletesen írok ebben az összerakós írásomban. A puzzle játék illesztgetése közben hiszem, hogy ráakadunk az eredő okokra, a több évezredes alapra, melyre Tard épült. A község közvetlen környékén feltárt 35 régészeti lelőhely alapján mondhatjuk, hogy nagyon régen lakott helyen állnak a település alapjai.
Egy mai elme ajtaján belül
Szikszai Imre magyar-történelem tanár, 1990- 1998-ig iskolaigazgató volt, előtte 13 éven át helyettes, 4 cikluson át képviselő, Bogácson a Bükkaljai Takarékszövetkezet igazgatósági tagja 5 cikluson keresztül. Folyamatosan látta és látja el a közművelődési szakember feladatkörét. Tájházak, tájmúzeum és a Hagyományőrző Csoport vezetője. A pincesoron a Rendezvényközpont egyik megálmodója, a Kőkultúra pályázat keretén belül a megvalósítás támogatója. Nagy hagyományőrző hírében áll. Munkássága során számos szakmai elismerés mellett miniszteri elismerő oklevelet kapott 2016-ban, Lázár János aláírásával: A kulturális örökség napjai alkalmából a tardi tájházak építészeti értékeinek bemutatása érdekében végzett magas színvonalú tevékenységérét és kimagasló szervező munkájáért.
A tájházak létrehozásában főszerepet játszott.
Koccintsunk erre egy pohár tardi rizlinggel!
- Szentistván közelében, Tilajpusztán születtem, majd a család Borsodivánkára költözött. Középiskolám Mezőkövesden végeztem, aztán Egerbe, a Főiskolára nyertem felvételt, de közbeszólt a katonai behívóm, így a felsőfokú tanulmányomat csak egy év múlva kezdhettem meg. Leszerelés után, 1969-ben Tardra kerültem, képesítés nélküli tanári állást kaptam, ezzel párhuzamosan befejeztem a Főiskolát is.
- Nem volt álmai álma, hogy ott tanítson, gondolom.
- Semmit sem tudtam addig Tardról. Munkám során azonnal megéreztem, hogy kiváló testületbe kerültem, nagyszerű gyerekeknek taníthattam éneket, biológiát, magyart, történelmet, így maradtam Tardon. Emellett művészeti oktatást végeztem, rajzot oktattam.
- Egy történelemtanár rögtön beleveti magát a helyi történetek apró részleteibe…
- Kezdettől tanulmányoztam a község történelmét. Több ízben írtam róla cikket. Publikáltam is néhányat. Rendkívül izgattak a dűlő -, a földrajzi- és ragadványnevek.
- Gondolom, hogy ezek testi tulajdonságot jelölő, vagy mesterségre, foglalkozásra utaló és származási helyre rámutató nevek voltak. Mondjon példákat!
- Bossó, Bícer, Vőfély, Teddrámari, Tonna Erzsi, Osika, Marmó, Császár (hatalmaskodó személy), Mengyi, Mézes, Nyúl, Potyesz, Gaci, Gatyaszár, Jaksi, Kissógor, Kucsor, Sete, Kényes, Kabri Kantesz, Kapcsi, Kadarcs, Köcsög, Tuskó, Szöszi, Naszter, Zsinor, Zsiga, Zaráz…
- Azok a szép, régi idők!
 |
| Szikszai Imre és Pázmándy László |
- 1950-ben még voltak a fonók, amik mára fokozatosan elkoptak, de több hagyomány ápolása élő-lüktető hagyaték megmaradt. Az egyházi hagyományokból is több életképes még, például a karácsonyhoz kötődés, húsvét böjtjei, a Szent család járás, Betlehemi Királyok megjelenítése a Főtéren bábukkal és az Adventi koszorú elkészítése, ezeknek hétvégeken való meggyújtása.
- Mutassa be az utóbbit!
- Csoportba verődve mentek 8-10 helyre, az ünnepkörben 9 alkalommal ismételték meg. Ez a belső megtisztulást szolgálta. A vendéglátó várta, fogadta a vendégeket és a Szent család betérése megtörtént. Az aktusnak szigorú forgatókönyve volt: a szent család képe volt középen, körülötte imádkoztak.
- Maradt a regölés, kántálás, lucázás is?
- Azok sajnos már ellaposodtak. A lucázás különös élmény volt: magvakat raktak a házak ablakaira. Volt, aki adott valamit, volt, aki észre sem vette.
- Járok falunapokra, s örömmel látom, hogy a múltból megmaradt a tánccsoport, az énekkar. Gyönyörű viseletbe öltözött asszonyok, lányok lépnek a színpadra. Mondják, hogy tatárivadékok.
- Tatárok voltak és dúltak itt. A legenda szerint maradt pár belőlük és beolvadtak a magyarok közé. Én magam is kerestem ezt a motívumot. Láttam ilyen sajátos vonást a szemekben.
- Ha ennyire visszamentünk az időben, maradjunk is ott kicsit, temetkezzünk bele, ahogyan az Ön asztala is telve van a múltidéző könyvekkel, írásokkal, jegyzetekkel. Szándékunk szerint az 1220-as évekig terveztünk visszamenni, amikor Tard ezen a néven kezdte meg a magyar történelemben elfoglalt alkotó szerepét, s aztán átviharzunk nagy évek zuhatagjain, a török időkön, mikor szinte megsemmisült Tard, Rákóczi zászlóbontása évein, az 1848-as meghatározó időn, s a 20. század súlyos csatáin, melyek közül több is megnyeste Tardot. Emlékhelyekről, temetőkről esik szó és egy összeesküvésről, mely 1956 közvetlen előzménye volt. De menjünk vissza oda, ahol itt már élet fakadt, nyújtózkodjunk messzebbre, vissza az időben, egészen a megtartó alapokig.
- Bár csak 1220-ban említik a település nevét, de Tard már az ókorban lakott település volt. A neolitikumtól az Árpád-korig számos régészeti kultúra emlékanyaga előkerült a területről. A korai neolitikus és a késő rézkori Baden kultúra is itt van, de az ásatások során ráakadtak a kora bronzkori Makó kultúra tárgyaira is. Több kultúra és nép leleteinek beazonosítása alapján mondhatjuk, hogy folyamatos léthely volt, Tard-Tatárdombtól a vaskorokon és a réz- bronzkoron át Bodrogkeresztúr, Baden, Makó, Hatvan, Füzesabony, Gáva, kelta, szarmata, germán, avar, Árpád-kor látleletei húzzák alá e település érvényes voltát.
- Bükk-alján, az Alföld és a Bükk-hegység találkozásánál elterülő Tardnak jó életfeltételek, földrajzi adottságok biztosítottak az Úr jóvoltából.
- Ez a két nagy tájegység határozza meg domborzatát, faunáját és flóráját. Ezért mindenkor alkalmas volt és alkalmas növénytermesztésre és állattenyésztésre, de a vadászat is hamar meghonosodott.
- A jó minőségű agyag nem csak a gyönyörű tollú méhész-gyurgyalagoknak kedvezett, de az építkezés alapanyaga is kitermelhető volt a kő-nyersanyagok szomszédságában.
- Ma, amikor a Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén fellelhető Tardot, mint szegénység-szimbólumot ismerik egyes írások alapján, nehezen jut eszünkbe, hogy egykor, a nagyon korai időkben regionálisan fontos kereskedelmi útvonal futhatott itt. Ezt a megállapítást a gazdag pattintott és csiszolt kő-leletanyag igazolja.
- A honfoglalás után a terület az Örsúr nemzetség birtokába került.
- Az Árpád-korban királyi tárnokok lakták. Akárcsak a szomszédos, azóta elpusztult Tárnokbálát. A XIV. században Diósgyőrhöz, majd a szomszédos Cserépvárhoz tartozott, a mindenkori királyné személyes birtokaként. A XVI. században több főúr tulajdonában is volt, de végül a Báthoryak birtokába került. A XVII. században a Homonnai, Esterházy, Révai családok birtokát képezte.
- De ez csak formailag volt igaz, mert a török hódoltság felügyelte… Legázolta Tardot is félholdas ármány?
- 1552-ben a törökök felégették a falut.
- Bosszúból is, mert az egri vár védelménél tardiak is ott voltak?
- Csak a XVII. század végén, a török kiűzése után telepítették be az elnéptelenedett tájat újra magyar nyelvű „tótokkal”, akik aztán úrbéres jobbágyként éltek és próbáltak gyökeret verni. A XVIII. században L’Huillier Ferenc egri várnagy vásárolta meg a falu határát.
- Öröklés útján pedig szász-coburg-gothai hercegi birtok lett.
- Egészen az orosz megszállásig megmaradt az 5.000 holdas birtok, amelynek cselédsége a falu lakosaiból állt.
- Ne ugorjunk ekkorát, hiszen volt még egy-két jelentős esemény, mely alapjaiban rengette meg az építkezés, a folyamatos fejlődés lehetőségét.
Meghatározó csaták a környéken
- Ilyen meghatározó tragédia volt az 1596. október 22-26-ig tartó mezőkeresztesi csata, mely kihatott Tardra is. Helyezzük el a térképen!
- Mezőkeresztes és Tard között 17 kilométer a távolság.
- Ez volt a 2x15 csatája. A 15 éves háború legnagyobb összecsapása, amelyben 15 ezren vesztették életüket a keresztények oldalán.
- Igen, a legvéresebb ütközet, ami kihatott hazánk későbbi történelmére.
- És a Habsburg megint megmutatta, hogyan öntözhető magyar-székely vérrel a magyar föld, csupán a kapzsiság miatt.
- Valóban sajnálatos, hiszen kétszer győztünk a négy nap alatt, majd fosztogatásba kezdtek Miksa főherceg emberei és a szétszéledt hadra rárontott a török. Amikor a menekülő szultán értesült arról, hogy ők győztek, igen meglepődött. A mi életünket pedig sokáig meghatározta ez a kapzsiság.
- Egy nagy lehetőséget bizniszeltek el, hiszen 70 éves megszállással ért volna véget a török áfium. Érdekes játék ez a történet a számokkal: 1526, 1596, 1956… Térjünk rá 1956-ra?
- Még tartsunk rendet! A Rákóczi- és az 1848-as szabadságharc is kedvezőtlenül hatott ránk. 1703-1711 között felégették a falut, teljesen elnéptelenedett Tard. Jött az újabb betelepítés, hozták a tótokat, de egy kevés alapító magyar is megmaradt.
- 1848 mennyiben rázta meg a községet? A fő események kissé távolabb, a matyó-centrumban, Mezőkövesd környékén zajlottak.
- Igen, a nevezetes mezőkövesdi csata, ami már a dicső tavaszi hadjárat kezdete volt.
- Ebben több tardi huszár is részt vett. Február 28-án, a kápolnai csata után, Dembinski a visszavonulás folytatását határozta el, így a sereget Mezőkövesdnél összpontosította. Görgey és több alparancsnokok a csata folytatása mellett kardoskodtak, de Dembinski hajthatatlan volt.
- A rossz vezér sajátos tulajdonsága a késedelmeskedés.
- A magyar hadtest- és hadosztályparancsnokok legnagyobb része a támadásos előnyomulást sürgette, amihez Dembinski nem járult hozzá, késedelmeskedett és közel engedte harcrakész hadosztályához az osztrákokat. A Mezőkövesdre ért hadosztályok első része a város és a Kánya patak között táborozott le. Az országúttól északra az Aulich, Guyon és Pöltenberg hadosztályok, attól délre a Dessewffy, Máriássy és Szekulics hadosztályok.
- Görgey és Desewffy Arisztid meg a Korona Szállóban helyezkedett el… Az osztrákok pedig gondolom, a nyomukban!
(Windischgrätz 28-án reggel kiadta a parancsot mindkét hadtestének az üldözésére. Az első segítséget a Kál-Kápolna felől menekülő magyar haderőknek a gyorsan lóra pattanó Miklós huszárok és a Montenuovo dandár nyújtották. Azok a huszárok, akik korábban, február 18-án rajtaütöttek az osztrákokon. Kompolton történt, hogy négy század kövesdi huszár rajtaütött az ott elszállásolt osztrákokon. Többet megöltek, megsebesítettek, s aki megmaradt, hanyatt-homlok elmenekült. 40 foglyot és jelentős zsákmányt magukkal cipelve tértek vissza. Közülük senki nem halt meg. Sz.K. )
 |
| Tardi tájházak |
- Hallottam valamit a katonalevelekről.
- Igen. A Bécsi Levéltárból került elő egy különösen értékes levelezés, melyet tardi asszonyok írtak a fronton hazájukért harcoló honvédeknek.
- Szerelmes levelek az 1848-49-es időkből?
- Pontosan.
- És írástudó tardi asszonyok írták?
- Pontosítsunk! Íratták a Sávory nevezetű tardi plébánossal.
- És mi volt bennük megfogalmazva?
- Néhány szerető mondat, hogy várunk haza, szeretünk, a gyerekek is téged emlegetnek, ilyesmi. És még valami: fehér ruhát küldök!
- Mi volt a fehér ruha?
- Az alsónemű.
- Megható. Megjelent ez már magyar nyomtatásban?
- Igen, a Kiskegyed lapban.
- Így is jó. Megható, hogy ebben a leírásban is érezhetjük a katonafeleségek szívdobbanását.
- A hírek szerint a kozákok elől menekülő Munkácsy család itt próbált átjutni Cserépváraljára. Mint boldog gyermekkorára, úgy emlékezik vissza a híres festő.
- De előtte életben kellett maradnia. Apját ugyanis a forradalomban való szerepvállalása és a Kossuth-kormánynak végzett szolgálatai miatt börtönbüntetésre ítélték. A gyermek Munkácsy négyévesen került édesanyjával és testvéreivel Cserépváraljára nagybátyjához, Reök Antalhoz, aki Koburg herceg gazdatisztjeként dolgozott.
(Későbbi visszaemlékezéseiben Munkácsy így írt erről az időszakról: „Ide fűznek legboldogabb gyermekkori emlékeim: öreg kastély, a kapu bolthajtásai alatt egész fegyvertár, régi ágyúk – egyszóval minden, ami a gyermek- lélek kezdődő képzelőerejét foglalkoztatja.” --- Sz.K.)
- Szóval ez az útvonal volt, ami életben tartotta a festőt és családját.
- Közigazgatásilag ez időben ide tartozott Cserépváralja. Tard akkor járási székhely volt. Jött az elvándorlás, mentek városokba, messze tájra sommásnak és megcsappant a falu lakossága.
Az orosz sáskajárás és következménye. A székely sírkeresztek.
 |
| Székely katonák sírhelye Tardon |
- Átvonultak falunkon ’44 novemberében. Azokat a nőket - az elmondások alapján- , akiket megtaláltak, megerőszakolták. A házakba betelepültek, amit lehetett, elvittek, kifosztva és megalázva hagyták a falut. 14 székely katona védte akkor Tardot, akiket kivégeztek. A székely hadosztály részei voltak.
- A domb fölött 14 fakereszt áll.
- Itt leltek otthonra és vigyázzák halálukban is a völgyben elterülő tardiakat a marostordai katonák. Ők védték Coburg herceg hitbizományát, Tardot. Edelényben van a nagy kastélyuk, egy valóságos kastélysziget. A német Szász–Coburg–Gotha hercegi családból származó Ferdinánd herceg, császári királyi altábornagy megvásárolta és hitbizománnyá alakította az edelényi uradalmat. A cserépválaljai kastély is az ő kastélyuk volt.
- A Coburgok Magyarországon a Felvidéken, hontszentantali kastélyukban éltek, az edelényi birtokot pedig inkább csak gazdasági megfontolásból szerezték meg.
- Ebbe a vonulatba tartozott Tard is?
- Így igaz.
- És lassan belesodródtak a téeszesítésbe.
- Ez volt a következő súlyos teher, amelynek következménye lett az összeesküvés, amit fehér partizánok mozgalmának nevez egy-egy könyv.
- A Pázmány Péter Katolikus Egyetem végzett itt felmérését, meglehetősen vérszegényen a földosztás, a téeszesítés időszakáról, a beszolgáltatás rendszeréről, ami tovább emelte az elkeseredés szintjét.
- Ez ellen felemelték szavukat, majd lázadtak 1950-1954 között. De ez a lázadás hamar megtört.
- Ennek komoly következményei lettek?
- Elvitték, begyűjtötték a szervezőket, s jött a megtorlás, bebörtönzés és kivégzés.
- Mikor mertek erről beszélni?
- Még ma sem mernek megnyilatkozni. Szégyellik és félnek is.
- Az emberi helytállás példaképei lettek ők. Az emlékmű elkészült, kitörölhetetlenül őrzi a helytállók neveit. Az 56-os ünnepség milyen? Ez is ellaposodott?
- Állami ünnep keretén belül fáklyás felvonulással emlékezünk. Összekapcsoljuk a műsoros-koszorúzásos emlékezést a vértanúk emlékművének megkoszorúzásával.
- Ki állította az emlékművet?
- Ezt a Politikai Elítéltek Közössége (PEK) és Tard Község Önkormányzata állította. Megkerestek engem is, hogy Borsod megyében akarják felállítani, s mivel itt voltak áldozatok az 50-es években, örömmel vettük a felajánlást és az együttműködést.
- Talán azért ült be ide a szorongás és lett a félelem örök, mert annyiszor tiporták meg, gázoltak át rajta, gyújtották fel, űzték el a település embereit.
Szabó Zoltán író, aki felkavarta Tard nyugalmát
- Amikor pedig nem fegyverekkel támadtak rájuk, akkor jött békés tollával Szabó Zoltán, amiből háborús háborgás lett.
- Szabó Zoltánra nagyon büszke a község, hiszen szobrot is állított neki 1998.szeptember 26-án. Göntz Árpád avatta fel Borbás Márton alkotását.
- De nem volt ez mindig így.
- Nem.
- És vannak ma még olyanok, akik nem büszkék arra a szociográfusra, aki A tardi helyzet címmel 1936-ban jelentetett meg egy tanulmányt, amelyben egyrészt legkeményebb ítéletét a vidéki értelmiség fölött mondja el?
(Szavait idézve: Ez az uraskodó szolgaréteg volt és maradt mindennek a kerékkötője, minden jó megakadályozója és minden rossz eszköze; erényei csökevények, hibái bűnöknél is többek. Lecsúszott dzsentrikről, rosszul asszimilált nemzetiségiekről szól, osztályukat megtagadni kényszerülő paraszti sarjadékokról, akik csak kettőben egységesek mind: az "úri" életforma majmolásában s az alsó osztályokon való könyörtelen uralkodásban.---Sz.K.)
 |
| Vértanúk emlékműve Tardon |
- Már nagyon kevesen élnek azok közül. Megfiatalodott a település. A falukutató irodalomnak ez volt az első, nagy feltűnést keltő terméke, A tardi helyzet, ami egycsapásra elismertté tette a települést.
- Súlyos sebet ejtve az ott élők lelkén! Hatalmas port kavart fel, sajtóháború tört ki, kavargott a felkavart por, míg a tardiak fuldokoltak.
- Szabó fel akarta ébreszteni az akkori társadalmat. Az Írószövetség, Móricz Zsigmonddal az élen is követelte ezt. Ne feledkezzünk meg, hogy az itt élők jó része a jobb megélhetés reményében elment summásnak a Dunántúlra, Simontornyára, az Alföld nagy gazdaságaiba vagy bárhová, hogy betevő falatot szerezzen családjának. A két világháború között nyomor sújtotta a teljes magyar vidéket. Szabó Zoltán történetesen pont Tardot választotta.
- Így ez a falu lett a szegénység szimbóluma. A neves baloldali érzelmű néprajzkutató jóvoltból.
(Az egykori antifasiszta szövetségi tag munkásságát beárnyékolja a Károlyi Mihály-szolgálat és az oda való beházasodás, Rákosihoz való viszonya, Jászi Oszkár szabadkőművessel, a Martinovics-páholy vezetőjével való ismeretsége, Mindszenthy bíborossal szembeni alapállása.---Sz.K.)
- A parasztságunk kilátástalan helyzetére mutatott rá és nem sokkal a tardi könyv megjelenése után Baumgarten-díjban részesült e munkájáért.
- Egyféle baloldali liberális szolgálataiért. Szerettek csámcsogni a magyar nyomoron. Még fizettek is érte, ha találtak alkalmas költőt erre. Így akadt horogra többek között József Attila, Ady Endre, vagy éppen kiküldték munkatársnak a hasonló gondolatíven repdeső munkatársakat. Járt itt egy másik híresen lélekbúvár, de ezzel együtt is kiváló író, Örkény István is.
- A felmérések szerint valóban igaz, hogy közügyek tekintetében rendkívül visszahúzódóak, véleményüket nem fogalmazzák meg akárkinek az itt élők.
(A tardiaknak a szomszédjaikban és matyókban való bizalom mértéke a legkisebb. Ezzel ellentétben meglepően magas, még a tágabb rokonsági bizalom szintjénél is magasabb értékeket láthatunk a polgármesterbe vetett bizalomnak. A bizalmatlanságról beszámolók többsége ennek okát a falu „pletykásságában“ jelölte meg. ---Sz.K.. )
- Vagyis a saját szomszédságában sem bízik? Csodálkozik-e valaki, ha a történelem megpróbáltatásaira gondol, beleértve a Szabó Zoltáni lélekrombolást?
- Én szeretem visszalapozni Szabó Zoltán könyvét. Tanításaim során sokszor felhasználtam ezt a művet. Hasznos és nagyon szép képek tárulnak az olvasók elé. Az élet amely a hímzések pirosa alatt meghúzódott, komor, nehéz és gyötrelmes volt, erre világít rá Szabó Zoltán.
- Lehetséges, ha értelmiségi szemmel nézem. De azok, akikről szól ez a látlelet, nem szívesen szembesülnek vele.
- Vannak egyéb foltok is Szabó Zoltán életútján.
- Bizonyára vannak. Mire gondol?
- A Párizsba emigrált író Károlyi Mihály lányát vette el, ezzel együtt Károlyinak, ki Magyarország ellen migránsként is ellensége, neki feltétlen híve volt. Ez már többet mutat meg abból, mennyire volt ő a magyarok, ezáltal a tardiak pártolója, s ami ennél is többet nyom a latban, hogy Rákosihoz is bejáratos személy volt, Mindszentyt pedig nem szívlelte. Kicsi életadalék még, hogy 66 éves korában nemzett egy gyereket 3. feleségének, akinek 5 évig követhette életét, mert aztán meghalt. Ezek után jónak tartom, ha a szobra nem lép közelebb onnan, ahol van. Tudom, járt Ön Franciaországban, a Szabó Zoltán hagyatékát ápolóknál.
- Igen, tartom a kapcsolatot feleségével, Zsuzsával és lányával, Ágnessel. Ők is itt voltak a szoboravatáson Franciaország magyarországi nagykövetének kíséretében.
- Nagy ünnepség, kis szobor…Lépjünk kicsit kintebb! Ezek a buggyos tetejű, nádfedeles, agyagfalú házak hordozzák azt az időt, aminek lakóiról a szoborba merevedett Szabó ír?
- Igen. A szegényparaszti múlt sajátos légkörét őrzik ezek a házak kívül és belül is. Turistalátványosság lett. Sokan látogatnak el ezért Tardra.
- Lett valami haszna abból a falunak, hogy Szabó kivesézte a gondjaikat?
- Abból közvetlenül nem lett.
- A kiváló író, Örkény István 1947-ben Szabó Zoltán módszerét követve, kérdés-feleletszerű dolgozatírással ismét elvégzett egy vizsgálatot Tardról.
- Igen, és úgy gondolom, ez a közvélemény számára szinte ismeretlen információ.
- A Lágerek népe időszaka már ez Örkény munkásságában. Talán Tard is ilyen láger-képzelete volt? És mindez 10 évre a másik baloldali író tardi-turkálása után. Milyen mű született ebből?
- A Szabad Nép 1947. május 25-i számában tette közzé, A tardi helyzet 1947-ben címmel.
(Aha! Szociografikus igényű értekező próza, persze kommunista kiskönyvvel a farzsebben, így érkezett. Érdekes összehasonlítást lehet tenni. Két baloldali író beindul vagy éppen beindítják Tardra Örkényt? Hogy pozitív propagandát írjon, mennyire más ez már, mint a Horthy rezsim időszakában! ---Sz.K.)
- A múlt tanulságát csak a mélybetekintés révén érhetjük el, s azt is, hogy a kortárs szükségképpen csak a víz színét látja – örvényeit is, csak ha akarja -, mélyét viszont csakis utólag. Ő tudósított a falusi népesség háború utáni sorsáról, beszámolt a tardiak életéről, megemlítve a még mindig hiányos élelmezést.
- De cikke a bizakodás mellett kellett érveljen, ahogyan pártja ezt megkívánta, igaz?
- Minden bizonnyal. Szóba hozva az állatállomány bővülését, a földosztást és a közhangulat, az életkilátások javulását.
(A cikkből áradt az optimizmus. Miközben az asztalon már ott hevert a kékcédulás választás forgatókönyve. Ez is valamiféle küldetése volt az írónak, úgy gondolom. Hangulatjavító jelentés! Ez a politikai kurtizánkodás.---Sz.K.)
- A jövő iránti bizalom erősödött fel, ami indokolta és megerősítette a bizakodást.
- Ez a realitások keserű törvényszerűségeibe ütközött, s mégis… Micsoda ördögi terv volt ez! Üdvtani utalás a képzelet csáberejére. Zseniális! De mennyivel más képet mutat a településről, és kellemes akusztikát közvetít a külvilág számára például a faluban felvett Matyó Mennyegző című film, amely kedvet hoz Tard meglátogatásához, nem úgy, mint a sötétmatyózás. Az Avas Egyesület számára készült 25 perces Matyó menyegzőt Horváth Ádám vette filmre, s európai nagydíjat kapott. De említhetjük Kiss József heroikus munkásságát, a tardi gyűjtéseit tartalmazó köteteket. Ezek és ők a népi lélek igazi szárnyaltatói.
Tard napjainkban
A tardi értékeknél a legfontosabb érték a „tardinaklenni“, a legkevésbé pedig: matyónak lenni“ érték. A matyó identitás nem túl erős, főképpen a fiatalok körében nem. Ez azzal fenyeget, hogy ezek a szép hagyományok mindinkább kikopnak a hétköznapjaikból. Ön egy köztiszteletben álló ember, akinek egy haragosa sincs. Nem fél, hogy elvész ez a szép hagyomány?
- Mottóm: ha gyenge vagy a harchoz, öleld át az ellenségedet. Nem vagyok konfliktuskereső ember. Két nagy felnőtt gyerekem van. Ők ápolták és őrzik a hagyományokat, s ezzel együtt is sokra vitték. A lányom Gödöllőn gyógyszerész. Fiam operatőr, jelenleg a Hír Tv-ben dolgozik. Szeretnek nagyobb csoporttal hazalátogatni. Filmet forgatnak, így őrzi a fiam a hagyományokat.
- Tard folyamatosan szépül, épül, ebben nagy szerepe van a civileknek is. A Tardi Hagyományőrző Csoport nagy rendezvénnyel ünnepelte negyedszázados jubileumát. Dacolunk az idő kihívásával, mivel a középgeneráció körében hiányzik a hagyományőrzés szándéka, véleményük szerint a modern élet keretibe nem fér már bele a népdaléneklés, táncolás, bár még ismerik az énekeket, a táncokat, de már „cikinek” ítélik meg a hímzések használatát a hétköznapokban.
- Szikszai Imre tanár úr, a tardi általános iskola nyugalmazott igazgatója, annak idején a szakdolgozatát a Szabó-mű folytatásának szentelte …. Milyen messze vagyunk attól a falusi kultúrától, mikor csak addig hálhatott együtt az ifjú pár, míg az asszony először teherbe nem esett, onnantól a férj mehetett horpasztani az istállóba, a legényszállásra… Legutóbb újabb eredményeket produkáltak a civilek a temető körül.
- Igen Dusza Bertalan építési vállalkozó néhány civilt maga mellé állított és alkottak valami nagyon jelentőset. A temető kerítése méltatlan volt ahhoz a temetkezési kultúrához, amelyet a tardiak tartanak életben: nagyon magas szinten védik az eltávozottak emlékét. Egykor bogácsi kőből faragtak korinthoszi oszlopos emlékeket az elhalálozottak sírboltjára. Ezt átvette az ízléses márványsíremlékek állítása. Most megújult a kerítés.
- Majd elkezdődött a kálvária felállítása.
- Már el is készült mind a 14 stáció.
- Missziós vasárnap volt akkor. Ki-ki adózott a császárnak, mások pedig az Istennek. Így kerek a világ, s benne lehet jó példát is felmutatni, amilyet ez az 1200 főt számláló, 800. születésnapját ünneplő kis település megtett. Azt írják róla, hogy szoros kapcsolatot tart fenn az Alfölddel. Így sodródtam el ide én is, Alföldön született ember, s írtam egy rövid tudósítást erről a neves eseményről, most pedig Önről egy elismerő, nagyobb lélegzetvételű portrét. Beszéljen végül a Teleházról, mely a megújulás szimbóluma is egyben.
- A 40-es években bikaistálló volt, Kultúrházzá alakítottuk. A legkisebb színpad itt volt. 120 ember várta mindig a nagy színészeket, többek között Oszvald Marikát, Csere Lászlót, Peller Károlyt, Körtvélyesi Zsoltot. Színjátszó csoportot vezettem, a Néma Leventét mutattuk be két fiatal társulattal. Komolyzenei hangversenyt szerveztem, bálokat csináltunk, diszkót szerveztem, hol Dévényi Tibi állandó vendég volt. Járta az országot egy meseszínház, 11 féle mesejátékuk volt, Sallai Tibor vezette őket. Nem működtek tovább, így az összes jelmezt nekünk adták. Csodálatos jelmezvilág a miénk. Úgy gondolom ma is, igaz, hogy kis település a miénk, a világ körforgásától távol élnek Tard lakói, de fel kell pezsdíteni az életet, az unalmas hétköznapokba be kell lopni egy kis szórakoztató programot, akár művészetet is.
Átforgatott bennünket minden jelentős eseményen a nyugalmazott tanító, de mielőtt Mezőkövesd felé vennénk utunkat, visszaterel az idővel és a gépkocsival is, fel a dombtetőre, ahol 14 kereszt áll, 14 sírhalom, átkötve nemzetiszínű szalagokkal. Székely halottakkal, akik az oroszokat itt próbálták meg feltartóztatni 1944-ben, ezen az átjárón. Marostordaiak voltak, távol, bár lélekben nagyon is közel, Tordán várta őket haza valaki. Megemeljük sapkánkat, mondunk egy imát és megsebzetten lecsúszunk a csúcsról. Alattunk Tard, a majdnem Torda.
Köszönöm, hogy a rendelkezésemre állt!
Szíki Károly
Nincsenek megjegyzések