Egy lelkész és egy tanítónő közös jóvoltából érkeztem meg 1955. május 29-én a Földnek nevezett bolygó egy pontjára, Nagyváradra. Vallásos n...
Egy lelkész és egy tanítónő közös jóvoltából érkeztem meg 1955. május 29-én a Földnek nevezett bolygó egy pontjára, Nagyváradra. Vallásos neveltetésem és a kommunizmus közötti ellentétek rányomták bélyegüket a gondolkodásomra és a megaláztatásoktól, elnyomásoktól hányatott életemre.Szüleim két álmot láttak bennem teljesülni. Édesanyám egy orvost, édesapám pedig egy alázatos Isten szolgáját. Mindkettő ellen keményen tiltakoztam, nem sejtve, hogy mit hoz a jövő.
Budapestre való áttelepülésemkor egy kórházban kaptam állást műtősként, ahol tizenöt éven át dolgoztam. Közben belcantót tanultam Pere János tanár úrnál, aki elénekeltette velem szinte az összes operett és opera tenor áriáját, dalbetétjét, nem beszélve a dal mesterek hét kötetéről. A tanár úr fő célja a zene lelkivilágának és kifejezésmódjának megéreztetése volt.
Ezt követően beiratkoztam az Adventista Teológiára is. Négy évi kemény munka után három hónappal a befejező vizsgáim előtt meghívást kaptam Amerikába. Gyermekkori álmom láttam teljesülni a szabadság szellemének, szobrának országában. A valóság mindig más, mint az álom.
Már ifjúkorom óta leírogattam gondolataimat, de itt, mintha megnyílt volna a szívem, kezdtem papírra vetni meglátásaimat, kételyeimet, érzéseimet. Barátaim bíztatására egyre sűrűbben írtam le észrevételeimet és a nyughatatlan lelkem lángoló szikráit.
A New Yorkban élő költőnek három verseskötete jelent már meg.
Életúton
Minden napunk más és más,
Az élet egy nagy utazás.
Sok csodával szemben állunk,
Mig a megállóknál lassan várunk.
Ne tegyük tönkre az életben
Mind, mit szeretni lehetne.
Fedezzük fel
A nagy értékeket benne.
Értékként becsüljük egymást,
Másokra is kérjük az áldást.
Mutassuk, milyen a szeretet,
Csak ez ad utunknak értelmet.
Másokért élni, másban szeretni,
Úttalan rögöket kerülni,
Hogy rajtunk mindenki lássa,
Mi hitünk értelme, boldogsága.
BARÁTOK
A Holnap nem barátom,
titkait nem ismerem, nem látom.
Csak a MA emeli kalapját,
nagyot köszönve és
Csal új kihívások fele
A Tegnap sem barátom,
elfelejtett már és csak
messziről, unottan
Lengeti ködös fátylát.
Oh, hajnal, te édes barát,
hozz napfényt, örömet,
mosolyt mára, hogy
felszakadjon szívem zsoltára,
és csak a hálát rebegje ajkam.
SZÁLLOK AZ ÉG FELÉ
Szállok az ég felé
Ott vár vidáman reám
A lepke-szárnyú pillanat
Mely repíti az álmokat
Virág illat méz-porából
Körbe font napsugárból
Szeretetből, mosolygásból
Jóságos boldogságból.
Alma-illat virágából
Magnólia, orgonából
Durván ácsolt keresztfából
Sírásból és könny-hullásból
Életből és elmúlásból
Irigy, büszke tisztulásból
Kegyelemből, megváltásból
Mert szállni ég felé
Csak tisztán lehet,
Ezt jegyezzétek fel
Ti emberek
Kik szállni vágytok
Egyre feljebb,
Mikor már csillag-poros
Kiss szemetek
Én is ott leszek veletek
Mert mindenkit
Nagyon szeretek,
Szállok ezért ég felé
Egyre veletek.
Fantasztikus összeállitás!Könny szökött a szemembe hisz nagyon meglepett ez a felfedezés! Nagyra értékelem Pap Lóránt verseit és merem a magyar költészet legnagyobbjai közé sorolni hisz vannak egyedi szintü versei és olyan mély megragadó gondolatai hogy sohase tudnék velük betelni!
VálaszTörlésKivánok jó egészséget a költőnek hogy még sok ilyen lélekmelengető verseket szüljön és mindd azoknak akik támogatják ezt a nagy tehetséget Isten álldjon meg titeket barátaim!
Minnél többet olvasom verseidet,annál mélyebb érzések vesznek rajtam uralmat. Minden napi felüdülés számomra ez a szép irodalom! Felfedezéseim folytatódnak !
VálaszTörlés