Magyar emlékhelyek Amerikában - Karman Laboratory a kaliforniai Pasadenában a Caltech egyetemen

   Az Amerikai Magyar Hírlap Online  Magyar emlékhelyek Amerikában  sorozata azokat a jól, vagy kevésbé jól ismert helyszíneket mutatja be, ...

  Az Amerikai Magyar Hírlap Online Magyar emlékhelyek Amerikában sorozata azokat a jól, vagy kevésbé jól ismert helyszíneket mutatja be, amelyek hozzánk, magyarokhoz, a magyar kultúrához, a magyar nyelvhez kapcsolódik Amerikában.

Kérjük olvasóinkat, az Egyesült Államokban járva ha találkoznak olyan hellyel, amelyen jól felismerhető a magyar kapcsolat, fényképezzék le, és a pontos helyszín megjelölésével küldjék el az újság email címére. Gyűjtsük össze az amerikai magyar emléknyomokat, hogy más honfitársunk is, ha a közelben jár, felkereshesse.

Karman Laboratory a Caltech-en

Kármán Tódor Budapesten született, édesapját, Kármán Mór professzort Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter bízta meg a középiskolai egyetemi tanárképzés gyakorlatának kidolgozásával. Ebben a „Mintagimnázium”-ban (Magyar Királyi Tanárképzõ Intézet Gyakorló Főgymnasiuma, ma ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium) nevelkedett Tódor is. Ferenc József császár és király elismerésként nemesi címet adományozott az apának, amit a fia is szívesen használt, külföldön Theodore von Kármán formában, kényesen ügyelve egyben az ékezetek megőrzésére is.

Theodore von Kármán

Különleges tehetsége már korán kibontakozott, a műszaki problémák matematikai megközelítése és modellezése egész munkásságát jellemezte. Az egyetem elvégzése után a Műszaki Egyetem tanársegéde és a Ganz-gyár tanácsadója lett, majd elnyert egy akadémiai ösztöndíjat a göttingeni egyetemre. Ottani munkája közben fedezte fel a „Kármán-féle örvénysort” és alkotta meg ennek matematikai elméletét.

A felfedezés meghatározta későbbi pályafutását: 1908-ban befejezte fizikusi disszertációját, és Párizsba ment, ahol a Sorbonne-on Marie Curie előadásait hallgatta. Egy repülőbemutató hatására kezdett el repüléselméleti kutatásokkal foglalkozni. Elfogadva az aacheni egyetem meghívását, 1913-tól ott fogott hozzá a repüléstudományi intézet megszervezéséhez és egy szélcsatorna építéséhez.

Az I. világháborúban bevonták az önálló osztrák–magyar légierő kialakításába. Egyik újításaként megoldotta, hogyan tüzelhet a géppuska az előtte forgó légcsavarokon keresztül, ami nagyban hozzájárult a vadászgépek elterjedéséhez. Részt vett helikopterek fejlesztési kutatásaiban is. A Magyar Tanácsköztársaság alatt közoktatási népbiztoshelyettes lett, a felsőoktatás reformján dolgozott. A proletárdiktatúra bukása után, félve az üldöztetéstől 1919-ben visszatért Aachenbe aerodinamikát tanítani.

Kármán Tódor és J. F. Kennedy 

Kutatásai során figyelme a turbulencia jelenségére, a légellenállás fő okozójára összpontosult. A gyakorlati problémákat matematikai modellekkel oldotta meg, ez sikeres módszernek bizonyult, ami rangot és hírnevet szerzett neki. 1926-ban meghívták Japánba és Amerikába is, hogy tanácsaival a szélcsatorna építését segítse. Egy évvel később, 1927-ben még visszatért Aachenbe, de a nácizmus kezdett erőre kapni, ezért amikor a Kaliforniai Műszaki Egyetem (California Institute of Technology, gyakori rövid nevén Caltech) meghívta a Guggenheim Repüléstudományi Laboratórium megszervezésére és vezetésére, 1929-ben átköltözött Pasadenába. Az USA-ban kiváló kapcsolatokat épített ki a hadsereggel, lehetővé tették neki, hogy a hangsebességnél gyorsabb repüléssel és rakétatechnikával foglalkozhasson.

A Karman Laboratory bejárata

A NATO Párizsban Aeronautikai Kutatási-Fejlesztési Tanácsadó Bizottságot hozott létre, amelynek 1952-től Kármán Tódor lett a vezetője. Párizsi székhellyel megalapította a Nemzetközi Asztronautikai  Akadémiát.  Munkássága  elismeréseképpen 1956-ban megkapta az elnöki Szabadság érdemrendet, a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést. Kármán Tódor intézete, a Jet Propulsion Laboratory a nagy hatótávolságú ballisztikus rakétafegyverek, űrhajózási hordozórakéták fejlesztésének, valamint az űrkísérleteknek első amerikai központjává, később a NASA intézményévé vált.

Kármán kiváló szervező, tudós és nagyra becsült oktató volt, elnyerte az 1963. év Nemzetközi Tanára címet, Kennedy elnöktől pedig átvehette a legnagyobb amerikai tudományos kitüntetést, a Nemzeti Tudományos érmet. A Magyar Tudományos Akadémia meghívására 1962-ben hazalátogatott, itt megkapta a Magyar Asztronautikai Társaság díját.

Kármán Tódor emléktábla a Caltech épületének falán

Aachenben hunyt el 1963. május 3-án. Az amerikai légierő Los Angelesbe szállította koporsóját, a hollywoodi Memorial temetőben helyezték örök nyugalomra. A Holdon és a Marson egy-egy kráter őrzi a nevét.

Kármán Tódor életével kapcsolatos információk megtalálhatók Farkas József György: Magyar emlékek a nagyvilágban című könyvében.