láthattam egy őszi szép csodát láttam októberi dédunokám (Áprily Lajos) Ködös autópályán való autózgatás után érkezett a Trianont Tagadó Tá...
Ködös autópályán való autózgatás után érkezett a Trianont Tagadó Társaság Egerből Budapestre, hogy bőséges programokon vegyenek részt.
2020.október 23-a Magyar Rádió épülete |
Mohás Lívia és Szíki Károly |
Pázmándy László költő, aki a mezőkövesdiek által 2 héttel ezelőtt kiadott Trianon-kötetbe rendezte Mohás Lívia bogácsi vallomását, ’56-os verseiből olvasott fel néhányat és átadta azt a kis üvegcsét, melyben a Kiss Mátyás által 64 vármegyéből összegyűjtött föld volt.
Buttela János, Bartha Béla és Pázmándy László |
Megtekintették a Tabánban felállított ’56-os Turul-emlékművet, melynek létrehozásában segédkezett az egri színművész is, de legjelesebben Bánkuty Géza floridai üzletember, a Széna-tér legendás forradalmára, és Lassan György Los Angelesbe menekült forradalmár jeleskedett. A legnagyobb érdem Lassan Györgyé és a Connecticutban jeleskedő Egervári Gyuláé, akik a falállítás költségét gyűjtötték össze.
A társaság útja innen Pázmándy Antal képzőművész budai lakására vezetett, aki bemutatta a Trianon szobráról szóló írásokat, valamint az évfordulóra készült újabb műveit, majd a közös lehetőségekről tanácskoztak. Az elismert művész ezt követően a Rákóczi útra vezette a delegációt, ahol személyes alkotásait mutatta be, melyek az egykori szállodák homlokzatain fedezhetők fel.
Ezt követően az 1956-os forradalom néhány helyszínét járták be és tették tiszteletüket. Minden emlékrészletnél (Rádió előtt, Múzeumkertben, stb.) a forró ősz verseiből szavaltak el egyet-egyet.
A helyszínek közelsége nem engedte meg, hogy kikerüljék a Szentkirályi utcában található Színművészeti Egyetem szárnyát és a Vas utcai központi épületet. Itt baráti beszélgetést folytattak színművészekkel, majd betekintettek a felvonulásba, melyben – becslések szerint- 10-20 ezer ember (95%-ban fiatalok, semmi pártzászló és nincsenek mell veregető politikusok sem!) a fegyelmezettség felsőfokát mutatva (mindenkin maszk!) vonult végig a Szabadság hídon a Március 15-e teret érintve az Uránia Moziig.
(Ennyi fiatalt látva elgondolkodik az ember, hogy a miniszterelnök mikor lép közbe és teremt újra békét?)
Amikor az ember már hazafelé tart az M3-as úton, akkor azt kívánja, bárcsak olyan nyugalom lenne mindenfelé az országban, mint az Eged hegy alján. Bár ez is kicsit kizökkent most, mert a színházigazgató választás körül felrobbant a béke Egerben is. Van, aki a maradiság maradására, és van, aki a megújulásra voksol. Hamarosan eldől.
Addig is: jó volt magyarnak lenni ezen a gyönyörű, októberi forradalomra emlékező napon!
Nincsenek megjegyzések