"Boldogok az irgalmasok mert ők irgalmasságot nyernek." Kárpátalja! Ezer esztendőn át Magyarországhoz tartozott, megannyi m...
"Boldogok az irgalmasok mert ők irgalmasságot nyernek."
Trianon átka Csehszlovákiához csatolta. A győztes antanthatalmak azzal a feltétellel ragasztották a Benes Birodalomhoz, hogy kötelezettséget vállalnak az ottani területi autonómia megteremtésére. De, mert a csehnek csak akkor higgy, ha a kecske háromszor lelegelte a sírjáról a füvet, ez is így történt. Hiába erősítette meg Csehszlovákia számára e kötelezettséget az 1920. évi saint-germaini alkotmány is, és kötelezte a Benes-atyafiakat Kárpátalja autonómiájának megadására, Prága egyik kötelezettségét sem teljesítette. 1944 végén a Vörös Hadsereg megszállta Kárpátalját, és a szabadkőműves Benes nyomán a csehszlovák kormány Sztálin kegyeit keresve önként lemondott trianoni zsákmányáról, így elrabolt honrészünk ismét új rablógazdát kapott, bekebelezték a bolsevikok, így 1945-1991 között a Szovjetunió Kárpáton-túli területe lett. Ekkor visszakerülhetett volna Magyarországhoz, de államvezetőink önkényesen lemondtak róla, így Ukrajna területe maradt. A Kárpátokat Galícia és a Bukovina falvainak népe még ma is magyar hegyekként, uhorszki horiként emlegeti. De emlegeti-e valaki ezt a vérforraló bűnfolyamatot?
Ez egy szívtiszta terület, ahol 1990-ben 977 ezer ukrán-ruszin, 156 ezer magyar, 49 ezer orosz, 29 ezer román és moldovai, 12 ezer cigány, 7 ezer szlovák, 4 ezer zsidó, közel négyezer német, kétezer fehérorosz, 690 lengyel, 510 cseh élt.
A békediktátum ránk kényszerítése után 70 évvel, igen Trianon után a magyar még mindig messze a második legnagyobb nemzetrész volt, ez indokolta volna az ottani magyar autonóm régió kialakítását. Volt népszavazás 1991. december 1-jén. Az ENSZ emberi jogi megfigyelőinek felügyelete mellett egyidejűleg három kérdésben! Az első kérdés így szólt: Akarja-e, hogy Ukrajna kiváljon a Szovjetunióból, és a jövőben önálló, független államként létezzen? A második: Akarja-e, hogy Ukrajnán belül Kárpátalja különleges regionális státust kapjon? Végül a mi számunkra a legfontosabb harmadik: Akarja-e, hogy Kárpátalján belül Beregszász központtal önálló magyar autonóm terület jöjjön létre?
Elsöprő többséggel követelték a kárpátaljai magyar autonóm terület megteremtését nem csak a magyarok, hanem a ruszinok, németek, szlovákok, csehek, lengyelek és a többi etnikum képviselői is.
Ez volt Trianon óta az a lehetőség, amely a magyarság számára a fájdalmak enyhítését szolgálta volna. Demokratikusan megválasztott kormányunk azonban elutasította a történelmi lehetőséget. Ezt sokan hazaárulásnak ítélik. Történelmi súlyú gyalázatnak. Deák Ferenc eligazító szavait ide rendelve: Amit erő és hatalom elvesz, azt idő, ügyesség és szerencse ismét visszahozhatja, de amiről a nemzet önmaga mond le, annak visszaszerzése mindig kétséges.
A magyar parlament elutasította az összeurópai fejlődés által felkínált lehetőséget, amivel kárt okozott az erősödő székely, baszk, katalán és más európai autonómiatörekvésnek.
Kárpátalja magára maradt.
Ráadásul az ukrán parlament napjainkban elfogadta azt a nyelvtörvényt, mely felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény elfogadásához legalább 226 képviselői szavazatra volt szükség, de ennél jóval többen, 278-an támogatták, köztük a Petro Porosenko leköszönő államfő mögött álló párt 106 honatyája is.
A törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez.
A magyarsághoz keresztre feszítő állapotában, így hajolt le a Sámuel Alapítvány.
Amit az Alapítványról tudni kell
Taracközi Ferenc lelkipásztor, 1999 őszén Beregszászba érkezve, megrázó élményként fedezhette fel az utcákon kóborló, kolduló gyerekeket. Ezek a gyerekek felnövekedve portyázó bandatagokká válnak, akik miatt oly sokszor panaszkodik a közvélemény, s csak odáig jut el, hogy ezek gonosztevők, s börtönben a helyük. Nem gondolkodik el azon, hogy ezeket az embereket a világ farkastörvényei edzették, nevelték vaddá és soha nem tapasztalhatták meg a családi fészek melegét, az anyai szeretetet, a szülők nevelő példáját.
A Sámuel Alapítvány 2001-ben jött létre, melyet Taracközi Ferenc, beregszászi református lelkipásztor és Valkócz Éva alapító tagok jegyeztettek be. A szervezet államilag bejegyzett, nonprofit, jótékonysági alapítvány. Teljes neve: Beregszászi Járási Jótékonysági Sámuel Alapítvány. Székhelye: Kárpátalja, 90202 Beregszász, Kossuth tér 4.
Jelenlegi elnöke Sipos Géza és vezető testülete az alapító tagokból és kurátorokból áll. Szerkezete a következő: Sipos Géza alapítványi elnök, Taracközi Ferenc református lelkipásztor, alapító tag, kurátor, Valkócz Éva alapító tag, kurátor, Fejér Zoltán, református lelkész, kurátor, Taracközi Gerzson, református lelkész, kurátor, Kacsó Géza, református lelkész, kurátor, Mudi Róbert, református lelkész, kurátor, Barna György kurátor.
A Sámuel Alapítvány teljes mértékben pénzbeli adományokból és pályázati úton megnyert támogatásokból tartja fenn magát.
Az árva illetve elhagyott gyermekek családba kerülésével nem „csak” életeket mentenek, hanem Kárpátalján élő maroknyi magyarságunkat is növelik!
Vezér igéjük: „Aki az ilyen kisgyermekek közül egyet is befogad az én nevemért, az engem fogad be, és aki engem befogad, az nem engem fogad be, hanem azt, aki engem elküldött.” Márk evangéliuma 9,37
Az Első Magyar Református Egyház Los Angelesben felveszi a kapcsolatot az Alapítvánnyal
A Los Angeles-i gyülekezet fontosnak tartja a missziós munkát, ezért már évek óta szervez jótékonysági eseményeket. Minden év elején kiválasztanak egy magyarországi, vagy a környező diaszpórában működő, rászoruló magyar gyerekeket segítő, a gyerekeknek gondoskodást, támogatást nyújtó intézményt. Jótékonysági rendezvénnyel, és a támogatók által felajánlott adományokkal segíti a kiválasztott szervezetet.
Idén, a vírushelyzet miatt, nem a hagyományos módon, nem élő rendezvénnyel bonyolították le a jótékonysági eseményüket. 2020. június 20. és július 20. között online jótékonysági rendezvényt tartottak. A felhívás elindításához készült videón verseket mondtak és énekeltek Antal Tímea, Bátori Zoltán, Dánielfy Zsolt, Érseki Emőke, Finta Ilona, Finta Ilona Vanda, Hudson Natalia, Mátté Éva, Mónus Olivér, Nagy Rita, Neszlényi Judit, Orcsik István, Pázmándy László, Polgár Éva, Reeves Anna, Székely Ágnes, Sziki Károly,
A júniusban és júliusban tartott rendezvényt komolyzenei előadás zárta az interneten, melyben Székely Ágnes, hegedűn, Natalia Hudson, zongorán adta elő Kreisler Pugnani: Preludium és Allegro című művét.
Bátori Zoltán, a Los Angeles-i Első Magyar Református Egyház lelkésze záró beszédében elmondta, hogy felemelő érzés volt látni, hogy ebben a nehéz időszakban is voltak, akikben nem halt ki az adakozási kedv, s így hozzájárulhattak a kárpátaljai gyermekek támogatását vállaló Sámuel Alapítvány munkájához. Mint mondta: - Nagy megelégedéssel tölt el, hogy nem csak a felhívás elindításához készült videónkat tekintették meg, de megismerhették a Sámuel Alapítvány missziós tevékenységét is, mely azoknak a gyerekeknek nyújt segítséget, akik Kárpát-Ukrajnában a megye csecsemő osztályain, kórházakban, szüleiktől elhagyatottan, az ápolóktól legtöbb esetben csak a legszükségesebbet megkapva (étel, gyógyszer) várják sorsuk reménytelen alakulását. A családjaik kivétel nélkül magyar ajkú, református, vallásukat gyakorló, hívő keresztények.
Bátori Zoltán köszönetet mondott a közreműködő művészeknek és a szervezőknek az önzetlen segítségükért, az adományozóknak az anyagi áldozatvállalásért és a gyülekezet tagjainak, kik egyéb munkákkal járultak hozzá a felhívás sikeréhez.
Akik részt vettek ebben a missziós munkában, erősödött és elmélyült a hit, a szeretet, az összetartozás érzése. A több, mint 90 éve fennálló egyházi közösség jó érzéssel szolgálta ezt a nemes célt.
A személyiségi jogokat tiszteletben tartva említhetjük meg azokat, akik nagyobb összeggel támogatták a felhívást (dollárban): Cs. László 100, F. Ilona 50, M. Éva 50, K. Jeannie 20, H. Attila 40, D. Ildikó 20, L. Jasmine 25, G. Tünde 500, K. László 25, B. Mónika 10, R.Ákos 33, V. Frank 50, Sz. Sándor 100, K. Géza 50, K. Tamás 200, B.Zoltán 25, S. Judit 50, J. Tamás 3000, P. Katalin 25, C. Lloyd 100, B. Béla 100, T. Elizabeth 50.
Hegedűs Attila szervező elmondta, hogy elsősorban a kaliforniai magyarokra számított, de jóleső érzéssel nyugtázta, hogy New Yorkból (R.Á) és Torontóból (T.E.), Kamloopsból (V.F.) is küldtek jelentősebb adományt. Ami megejtő volt, hogy az anyaországban is figyelemmel fordultak az Alapítvány felé és polgármesterek, írók, orvosok áldoztak egy nemes ügynek. Ezek az adományok közvetlenül a Sámuel Alapítvány számlájára érkeztek.
Hegedűs Attila újságíró, lapszerkesztő, a Misszió főszervezője így összegezte az elmúlt egy hónapot: Az, hogy a járvány megakadályozott minket, hogy hagyományos módon rendezzük meg az eseményt, reménytelennek látszott számunkra, hogy sikerüljön az idei jótékonysági rendezvény. Isten azonban a legnagyobb nehézségből is előnyt képes munkálni. Mégis valóra vált az, amiről majdhogynem lemondtunk, sikerült megszervezni, és a csoda az eddigi legnagyobb összeg összegyűjtésével teljesedett be. Amíg Isten velünk van, ki lehet ellenünk?
Szíki Károly
Nincsenek megjegyzések