Távoli mezőkön a lant már nem dalol; bátrak kék egén bús lélek barangol, békét remélne, s nyugalmat valahol. Míg másutt virult a c...
Távoli mezőkön a lant már nem dalol;
bátrak kék egén bús lélek barangol,
békét remélne, s nyugalmat valahol.
Míg másutt virult a cibere lét, s a gaz,
itt hervadt a virág, elhullt a Hős, az Igaz:
Áldott vérükből ma pipacs tenger fakad!
Ébren álmodta Hazáját, Kedvesét,
a reménytelenség sem szegte kedvét,
midőn zord hóhér vágyta porhüvelyét.
Míg másutt virult a cibere lét, s a gaz,
itt hervadt a virág, elhullt a Hős, az Igaz:
Áldott vérükből ma pipacs tenger fakad!
Patkánybőrt öltött pestis és a vérhas,
égi konvoj citált rá akár méhkas,
Ő vártán állt, s bízott, rá ez nem hat.
Míg másutt virult a cibere lét, s a gaz,
itt hervadt a virág, elhullt a Hős, az Igaz:
Áldott vérükből ma pipacs tenger fakad!
Kíméletlen vég: az ég lángba borult,
vér alvadt torkára, teste porba hullt,
s a Haza vazallusaként megnémult!
Míg másutt virult a cibere lét, s a gaz,
itt hervadt a virág, elhullt a Hős, az Igaz:
Áldott vérükből ma pipacs tenger fakad!
Ma hallgatag a sír, se kereszt, se hant;
néma a vitéz a föld mélyén alant,
és nem kondul felette lélekharang.
Míg másutt virult a cibere lét, s a gaz,
itt hervadt a virág, elhullt a Hős, az Igaz:
Áldott vérükből ma pipacs tenger fakad!
Május utolsó vasárnapja a Hősök napja
Nincsenek megjegyzések