Évforduló - Erőss-Csótsits Ágnes verse

Évforduló Sok-sok éve, hogy eljöttem, Elhagyván mit hőn szerettem... Anyát, Hazát, jó Barátot, Felelőtlen ifjúságot... Kedves utc...

Évforduló

Sok-sok éve, hogy eljöttem,
Elhagyván mit hőn szerettem...
Anyát, Hazát, jó Barátot,
Felelőtlen ifjúságot...
Kedves utcát, szülővárost,
Hol kilépni sosem tudtál
Anélkül, hogy Barát ne várna Rád...
Hol mosolyt kaptál, csókot adtál
Szabadon, válaszra csak titkon várván...
Naiv, vidám, rohanó Ifjúság
Álom volt csak, vagy Ő volt a Valóság?...
Amit akkor megálmodtunk
Elfáradtan elárultunk,
Ma is élőbb valahol a lelkünk mélyén,
nem fakul meg, nem veszti el soha fényét,
ha tehetnénk, jelenünkért felcserélnénk...
mely tovasuhan, úgy ellebeg, mint a szellő,
Megérinthet, ám nem éltet, talaja meddő...
Szüntelenül visszavágyik szívem-lelkem,
Haza, hol négy szakasza volt az évnek,
hol önfeledt, hívő gyermekként éltem...

Erőss-Csótsits Ágnes 
Laguna Woods, California, Szept 2. 2019. (Esti “álmodozás”)