Budapesten 88 éves korában elhunyt Lukovich Attila, a Los-Angeles-i Kárpátok Népi Tánccsoport egyik alapító tagja. Barátai ...
Budapesten 88 éves korában elhunyt Lukovich Attila, a Los-Angeles-i Kárpátok Népi Tánccsoport egyik alapító tagja. Barátai hétfőn, 2019. július 22-én, szokásos délutáni pihenése után csendesen elalva találtak rá.
Emődön született 1931 január 22-én szülei Lukovich Olivér és Lukovich Világfy Magdolna második gyermekeként. Növérével, Mariannal nagy szeretetben nőttek fel. Magyarországon érettségizett, majd Székesfehérváron kapott állást, ahol a vállalat labdarúgó csapatának volt tagja.
1956-ban részt vett a székesfehérvári tüntetésen ahol a rendőrök belelőttek a tömegbe. Mint szemtanú, szembeszállt a hivatalos közeggel. Hírt kapott hogy ellenszegülése miatt leakarják tartóztatni, így mint több százezer más magyar a szabadságharc idején, ő is elhagyta Magyarországot Tóth Laci és Márta társaival és Californiában, Los Angelesben kötött ki.
A kezdésnél a Van Nuys-i Chevrolet autó gyárnál dolgozott. Oda közel, a Wyandotte utcán lakott Csomor Árpáddal és Csipke Csabával. Később 1963-ban mikor Sidló Ferenc leszerelt az amerikai hadseregből ő is odaköltözött. Attila aztán a Culligan víztisztító cégnél, majd a DeSumrák ékszerésznél volt eladó. A Zody's ékszerész üzletnél fejezte be mint ügyvezető főnök. Onnan ment nyugdíjba. Ezekután hazaköltözött magyarországra, hogy viszontláthassa még élő rokonait. Csomor Árpád és Judit 27 évig, halála napjáig, osztották meg vele óbudai otthonukat. Attila a nyarakat Szántódon töltötte testvérével és Tiry Gyuri sogorával, a családi vikkend házban. Ő is mint édesapja, Szántód szeretett Olivér bácsija, szenvedélyes horgász volt.
Tagja volt a Los-Angeles-i Diákszövetségnek, majd 1965-ben részt vett a Kárpátok megalapításán. Mindvégig az 1992-es magyarországi hazaköltözéséig lelkes és oszlopos tagja maradt a csoportnak. 1967-től 1970-ig a Kárpátok belügyeit intézte. Magyarországon folytatta vonzodását a magyar népitánc után. Az Állami Népi Együttes minden fellépésére elment, a végén befogadták baráti körükbe, külföldi turnéjukon ő is velük ment kisegíteni a turnéval járó munkában. Californiában többszőr találkoztunk így vele mikor az Állami itt is fellépett. A táncot élete központjának érezte. Neki a Kárpátok és az Állami volt a családja. Budán, a Hagyományok Házán fekete zászló hirdeti, hogy gyászol az Állami Népi Együttes.
Halálát mi régi társai a Kárpátokban megrendüléssel vettük tudomásul. A táncon kivül még sok más közös élmény kötött minket össze vele, bálok, síkirándulások, magyarnótás szilveszterek, millió vidám együttlét. Bár gyerekei nem voltak, Karácsonykor szívesen vállalta a Mikulás szerepét, barátai gyerekeinek nagy örömére, akik ma is kedvesen gondolnak vissza "Apipi"-re.
Mi mind régi baráti szeretettel emlékezünk rá.
* * *
Kékessy György a Kárpátok alapítójának visszaemlékezése
A Los Angelesben 1957-től működő Magyar Diák Szövetség (MEFESz Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) az elmúlt tíz éve folyamatosan megtartotta magyar múltját és továbbra is ’56 szellemében működött. A havi egyszeri összejöveteleik a ’Vasárnap délutáni Teák’ nívósak voltak, vonzották Los Angeles kulturális és intellektuál magyar közönségét. Kiváló előadók, professzorok, tudósok, politokusok, történészek, sport-kiválóságok, művészek tették oly vonzóvá e fiatal csoport rendezvényeit. A havi összejöveteleken kívül a fiatalok egyéb érdekcsoportokban is találkoztak, mint tenisz alosztály, lovas és kiránduló csoport, télen síkirándulások, tüntetések és persze a legkedveltebb, egész évben hetente kétszer a Néptánc alosztály vagyis a Kárpátok táncpróbái. Itt meg kell jegyeznem, hogy a péntek esti próbák után gyakran egyik-másik magyar vendéglőb e (Kék Duna, Balaton, ’Little Vienna’ stb) mentünk nemcsak enni de mulatni is, magyar zene mellett nótázni meg egy-két csárdást járni. Hát azt aztán igazán megnézték! Együttesen mind részt vettünk magyar rendezvényeken, bálokon, piknikeken, nemzeti ünnepeken, Szentistván-napi körmeneten, október 23-i megemlékezésen a McArthur Parkban, Catalina szigeten tartott nemzetközi fesztiválokon és sok más eseményen. A magyar szellem, a Haza iránt való vágyódás, ünnepeken a lobogó magyar zászló, a magyar himnusz, ami éltette bennünk a hazafiságot.
Így történt egy alkalommal a Kárpátok próbája után, hogy az egyik táncosunk, nevezetesen Lukovich Attila (az alapítók egyike) odajön hozzám és azt mondja nekem, hogy:
”tudod Gyuri, ÉN ITT LETTEM MAGYAR”!
Attila, Te odaát is az vagy, horvát neved ellenére, akinek már a dédapja is magyar volt. Isten Veled öreg barát.
Nincsenek megjegyzések