A 14. számú Görgey Artúr cserkészcsapat pontosan 50 évvel ezelőtt, 1969-ben tartott kenu mozgótábort a pennsylvániai Allegheny vízgyűjtőn...
A 14. számú Görgey Artúr cserkészcsapat pontosan 50 évvel ezelőtt, 1969-ben tartott kenu mozgótábort a pennsylvániai Allegheny vízgyűjtőn, amelyben a Kinzua gáttól egészen New York államba eveztek, minden nap máshol táborozva. Györky Jóska el is jött egyik pénteken a cserkész-összejövetelre, és mesélt a csapat jelenlegi tagjainak gyerekkori élményeiről, arról a táborról (minden nap esett az eső, rágógumival történő csónaklyuk-javítás, stb). Aztán 1993-ban, 2003-ban, és 2014-ben a csapat az Allegheny vízgyűjtő egyik patakja mentén (Hodge Run) tartott egyhetes csapattábort, amelyen a táborhelyet csak csónakokkal lehetett megközelíteni.
2019 júniusában pedig a clevelandi fiúcserkészek ismét vízi mozgótábort tartottak, a New York-i Onoville-tól eveztek dél felé (ez az 1969-es tábori iránynak a fordítottja) majdnem a gátig. Kis létszámú tábor volt, 20-an voltunk, 3 őrs és a tábortörzs, de mind tapasztalt cserkészek, akik vagányan bírták az (olykor nehéz, különösen széllel szemben) evezést. Átlagban kétnaponta állítottunk és bontottunk tábort (összesen 5 helyen táboroztunk a hét folyamán), így sokat cipeltünk, mert az erdészet szabályai szerint 500 méterre, azaz fél kilométerre kellett a vízgyűjtőtől táboroznunk. Át is költött Szigeti Mátyás egy népdalt tábori indulóként:
Vízgyűjtő mellett de jó lakni,
Mert a tábort kell mozgatni,
500 métert megyünk az erdőben,
500 métert vissza másnap reggel...
(Erdő mellett nem jó lakni népdal dallamára)
Magyar irodalom volt a tábor kerete, így néhány szemelvénnyel ismerkedtek a második és harmadik generációs amerikai magyar cserkészek a hét folyamán. Naponta olvastunk fel verseket a magyar irodalom különböző korszakaiból, és az esti tábortüzek témái is azokhoz fűződtek. Például elkezdtük a Halotti Beszéddel (1195), majd Tinódi Lantos Sebestyénnel folytattuk (1552), átugortunk Petőfi Sándor verseire (János vitéz, Arany Lacinak), József Attila és Illyés Gyula, aztán modern költészetet mutattunk be Varró Dánieltől (A buszon, 1999), Wass Alberttól (Üzenet haza, 1948), és Zelk Zoltántól (A három nyúl, 1972). Befejezésül pedig egy Sík Sándor verssel zártuk a tábort, amelyet cserkésztáborról írt (Megyeri hitvallás, 1926).
A tábor egyik fénypontja a környékbeli indián mesemondó és táncos látogatása volt, aki szeneka nyelven köszöntött bennünket, és mesélt az őslakos törzs vallási és életfelfogásáról valamint a vízgyűjtő történelméről. A Kukoricaültető törzsvezér (Chief Cornplanter, Seneca tribe of the Iroquois nation) először Washington György tábornok ellen harcolt, majd kibékültek, és Washington elnöktől megkapták a vízgyűjtő őshon területét örökre, azaz addig amíg 1964-ben az amerikai kormány ki nem lakoltatta a törzset ősi honából, elöntötték a gáttal szülőföldjüket, és felköltöztették a törzset a New York állambeli Salamanca falu közelébe. Élő történelem leckét kaptunk elsőkézből (a mesemondó szüleit és nagyszüleit, akik nem tudtak angolul, csak a szeneka nyelvet beszélték, ők még az ősterületen éltek, míg ki nem telepítették őket), és eredeti indián néptáncot is tanultunk, s mindezt annak a pataknak mentén, ahol egykor a Kukoricaültető szeneka törzsfőnök élt Washington György idejében.
Sok tervezéssel és logisztikával járt a biztonság és az étkezési utánpótlás (2 motorcsónakkal és 7 kenuval mozogtunk a hét folyamán), és szerencsére se medvével, se mosómedvével, se sündisznóval nem találkoztunk, mert minden éjjel felkötöttük a fába a maradék ételt és szemetet, és környezetbarát életmódot éltünk. Nemcsak hogy wifi nem volt, hanem olyan vadon helyeken jártunk, hogy egész héten még térerő se volt sehol. Így nem a mobiltelefonba bujkálva töltöttük napjainkat, hanem egymással törődtünk személyes kapcsolat által. Úgymond digitális elvonókúrának is számított a tábor. Volt fizikai mozgás, fürdés, evezés, tűzrakás, szalonnasütés, térképolvasás, csomózás. Mindezt népdallal ékesítettük.
Rohampályánkon a fiatalabb kategóriában első helyezést ért el Halácsy Gyula, másodikat Balássy Krisztián és harmadikat Toldy Dániel. Az idősebb kategóriában pedig első helyezést nyert Jálics Márton, másodikat Balássy Sebestyén, a harmadikat pedig a táborparancsnok.
De a tábor igazi fénypontja a csodálatos zavartalan természetes környezet és a gyerekek egyéni és csoportos (őrsi) fejlődése volt. Olyan helyen táboroztunk, ahol a tó nyugalma, a patak csobogása, az erdő hűvössége, a hegyek szépsége, és a friss levegő mind elképesztő volt. A kényelmes városi gyerekekből pedig a hét folyamán lebarnult, edzett, erősen evező, népdalt szívesen éneklő cserkészek lettek, akiket nem is zavarta az olykori zápor, akik 3 étkezés kivételével mindent saját maguk főztek (nemcsak konzervdobozos vacsorákat, hanem kinti tűzön főzött paprikás krumplit, valamint palacsintát sütöttek). A hét közepére már egy gyors óra alatt együttműködve felállítottak vagy le is bontottak egy-egy táborhelyet.
Akinek gyermeke vagy unokája ért és beszél magyarul, és szeretné hogy hasonló emberformáló élményben részesüljön, adja be magyar cserkésznek (www.kmcssz.org, www.clevelandcserkesz.org), hiszen jövőre a világ minden részéről (Ausztrália, Nyugat-Európa, Dél-Amerika, Kárpát-medence, Észak-Amerika és Kanada keleti és nyugati partjáról is) érkeznek magyar fiatalok az ötévente tartott jubileumi nagytáborra (www.jubitabor.org). Életre szóló barátságok kötődnek a cserkészetben, és a társadalom építő polgárai nevelődnek táboraink által.
És aki egyetemi felvételinél azt írja, hogy a vadonban tanult együttműködést vihar közepette, magyar népdalokat énekelve, azt sokkal többre becsülik, és nagyobb ösztöndíjat kaphat, mint aki cheerleader volt vagy sportcsapatba tartozott. Munkahelyi pályafutás szempontjából is megbecsülik a főnökök a cserkészetben tanult tapasztalatokat (csoportmunka, vezetés, magabiztosság, döntésképesség, stb), így ez a nyugodt és természetbarát de mégis intenzív és nehézségeket legyőző cserkész életmód gazdag sikert hoz magával. Érdemes vizi mozgótáborba menni magyar fiatalokkal!
Szentkirályi Endre, Cleveland, OH, USA
Nincsenek megjegyzések