A vers a Húsvétot megelőző várakozás, az örök érvényű szeretet érzésének a szülöttje... SZERETET a BOLDOGSÁG Oly kevés kell a Boldogsá...
SZERETET a BOLDOGSÁG
Oly kevés kell a Boldogsághoz...
Halk, biztató hang egy igaz Baráttól,
Mit csendtörő telefonunk Hozzánk hoz...
Egy váratlan, halk, törődő Tett,
Egy Ölelés, mi Bizalmat kelt...
Egy röpke, meleg, gyöngéd kézfogás,
Néma minimosoly, éltető kacsintás...
Egy kedves szerelmes pillantás,
Néha-néha Kedvesünktől
Ok nélküli kicsinyke szál virág...
Oly kevés, és mégis oly sok...
Szárnyakat reptető, éltető,
Szerető, szívből áradó Gond...
Ingyen adják, nem kerül Ő pénzbe
Csupán néma, önzetlen Törődésbe...
Adója-Kapója gazdagabb lesz tőle,
Erőt, megnyugvást meríthet belőle.
Szeretetből fakad, ha őszinte.
Igaz értékét az Idő, a kegyetlen
sem csökkenti, nem fakítja meg.
Nem árulják, nem alku tárgya.
Nem portéka, a szemed nem is látja...
Mélyebben kutass! Ne félj! Merülj alá!
Akkor megláthatod, s tán érintheted is
A Szeretetből fakadó Megújhodást,
Az igaz Értéket, az örök éltű Csodát!
A néma Szeretetet, mi, ha kell, Keresztet is visel...
Ha elesik feláll, s viszi, csak viszi tovább.
Míg érezheted végül azt az áldott Imát,
Mit hű Jézusunk hagyott örökségül miránk.
Erőss-Csótsits Ágnes
Laguna Woods, California
Húsvétra várva, 2019
Megkapó, mély érzésű, csodálatos vers. Még kérek ebből. Tibor
VálaszTörlésKoszonom szepen, sokat jelent szamora a Te megertesed, elismero szavaid! Probalom folytatni...
VálaszTörlés