A Hálaadás ünnepén most odaveszett a szokásos gondokat-elterelő, vidám családi hangulat. Mindannyian átérezzük a kaliforniai tűz-orkán oko...
Kalifornia állam történetében még ilyen természeti katasztrófa nem volt. Jelenleg a hála napján 51.000 otthontalan sátrakban fagyoskodik éjszakákon keresztül időseket kis gyermekeket beleértve. Mégis, ilyen körülmények között is hálával emelik az égre tekintetüket, hogy életben maradtak. A gyűjthető dolgok kincsek elvesztése ellenére az élők most igazán tudják, hogy A CSALÁD A LEGFŐBB ÉRTÉK.
A leányomtól négy nap után kaptam élet jelt. Nyolcadmagával egy malibui ranch területéről. Körülöttük minden épület leégett az ő épületük maradt meg egy domb tetején. Áram nélkül, füstben,sötétségben próbálták a lovakat menteni, áramfejlesztőt hoztak a tűzoltók. Ez után jött csak a hadd-el-hadd. Álmatlan éjszakákon keresztül mentek mindannyian oltani, bokrokat irtani, lovakat menteni, etetni, itatni, homokzsákot tölteni állandó füst fergetegben.
- Hogy vagy? Jól vagy? Nem sérültél meg? - kérdeztem miután végre élet jelt adott magáról.
- Ne aggódj értem apukám, a mi házunk maradt meg a környéken egyedül, oda jönnek a madarak énekelni, s a macskák is mosolyognak rajtuk. Csak a manikűrös KIS KACSÓMMAL van baj, s a vérhólyagos tenyeremmel.
Szokásos vicces túlzású stílusával próbált megnyugtatni. Csak a gyermekes szülők értik igazán, hogy A CSALÁD A LEGFŐBB ÉRTÉK!
A kis kacsóról jutott eszembe, ahogy a tenyerembe gyűrve melengettem a kis öklét mikor New England zord téli utcáin vittem öt az iskolába. Egyszer sietés közben elfelejtettük a sálát feltenni. Amint észrevettem elhatároztam, hogy visszafordulunk. A sálat egy biztosító tűvel szoktam megtűzni, s most se tű se a sál nem volt. A gyerek reszketett a hidegtől.
- Na, gyerünk, forduljunk vissza - mondtam. Dehogyis megyek egy biztosítótű miatt vissza - gondoltam. Az Isten, ha akar itt is tud nekünk egy biztosítótűt adni.
Ettől a túlbuzgó hittől egyre idegesebb lettem. Alig léptünk három lépést egy talpalatnyi tisztáson ott ragyogott egy nagyméretű biztosítótű, ami teljesen hihetetlen volt, mert hótakaró borította az utcát mindenütt. Ezt a csodát se a lányom se én nem fogjuk elfelejteni, különösen veszélyek idején! Kék kabátjának fehér bárány szőr gallérját az óriás tűvel áttűztem, elkéstünk ugyan de a mi történetünkkel kezdte az tanító néni a tanítást.
- Emlékszel még erre a történetre? - kérdeztem lányomat mielőtt letette a telefont.
- Igen, annyira emlékszem, mintha most is fognád a kezem...
Thomas G. Csapo
Listen Production Director
Nincsenek megjegyzések