2018. október 21. - A holnapért - 56-os ünnepi emlékműsor és megemlékezés - Los Angeles ,CA

Szörényi Éva Szörényi Éva életútja példa értékű a Los Angeles-i magyar közösségek és a Szabadságharcos Szövetség történelmében. Szü...

Szörényi Éva

Szörényi Éva életútja példa értékű a Los Angeles-i magyar közösségek és a Szabadságharcos Szövetség történelmében. Születésének 100. évfordulója alkalmából az Egyesült Magyar Ház emléktáblával tiszteleg, melynek avatására 2018. október 21-én tartott ünnepségünk alkalmával kerül sor. 

Szörényi  Éva 2017. május 26-án ünnepelte volna  századik születésnapját, ha 2009 december 1-jén Los Angeles-ben búcsút nem vesz a földi léttől.

Éva, született Schwáb Elvira, 1935-ben végzett a Színművészeti Akadémián, majd a Nemzeti Színház tagja lett. Még ebben az évben megkapta első filmszerepét A nagymama című filmben. A sikeres bemutatkozás után sorra kapta a főszerepeket: Barátságos arcot kérek (1935), Mária nővér (1936), A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1937), Halálos tavasz (1939), továbbá a Szüts Mara házassága (1941), Régi keringő (1941) és a Fűszer és csemege (1940), hogy csak a legemlékezetesebb alkotásokat említsük.

A Nemzeti Színházban több rendezésben évekig alakította a három nagy magyar klasszikus főszerepet: Évát Az ember tragédiájá-ban, Melindát a Bánk bán-ban és Tündét a Csongor és Tündé-ben. Számos Shakespeare-tragédiában és -vígjátékban formálta meg a fő karaktereket, a klasszikus drámák mellett előszeretettel lépett fel magyar és külföldi írók darabjaiban is. 1952-ben Kossuth-díjat kapott, 1954-ben érdemes művész, 1955-ben kiváló művész lett s 1956-ig a Nemzeti Színház tagja maradt.

A Nemzeti Színház Forradalmi Bizottságának a társulat által megválasztott társelnökeként 1956 októberében részt vett a forradalomban, majd annak leverését követően családjával hazája elhagyására kényszerült. Szabó Sándorral és Bárczy Katóval Ausztriába távozott, majd pedig 1957-ben az Egyesült Államokban telepedett le, ahol előbb a keleti parton, majd Los Angelesben élt, egészen haláláig.

Hivatását az USA-ban is folytatta, 1957-ben már főszereplőként láthatták az amerikai televízió nézői. Szabó Sándorral az emigráció színészeit összegyűjtve megalapította a New York-i Petőfi Színházat, ahol több éven keresztül játszott a színpadon. Számtalan jótékony célú előadást rendezett New Yorkban és Los Angelesben, például az árvízkárosultak és a határon túli magyar iskolák megsegítése érdekében. Több mint öt évtizeden át színházi és irodalmi előadásokat rendezett szerte a világon az amerikai kontinenstől kezdve, Nyugat-Európán át egészen Ausztráliáig.

Szörényi Éva nem csupán a magyar kultúra és művészet megbecsült képviselője volt, hanem az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének és eszmeiségének egyik legkiemelkedőbb ápolója. A Magyar Szabadságharcos Szövetség alapító tagját, a Remember Hungary 1956 Bizottság alapító tagját és örökös elnökét tisztelhetjük személyében.

* * *

Laci és Vili - Történetek a Magyar Operatőr Iskoláról

- Magyar dokumentumfilm exkluzív tartalommal -

Zsigmond Vilmos olyan név, amely fémjele mögötti munkásságot nem kell bemutatni Los Angeles magyarságának, de a világ filmes szakmája előtt sem. Nem meglepő, hiszen Oscar-díjas operatőrként elvitathatatlan és széleskörű elismertséget szerzett érdemeinek. De nem csak saját érdemeinek: A rangos díj átvétele során nem itteni “külföldi” stábjának, hanem otthoni tanárainak és egykori munkatársainak mondott köszönetet sikereiért.  A fények és árnyékok szerelmesének és festőjének nevezett Zsigmond – aki saját bevallása szerint főiskolai mesterein kívül az olasz neorealistáktól és a francia újhullámosoktól tanult legtöbbet – tudását, méltó módon, többször is mesterkurzus keretében adta tovább a magyar operator-tehetségeknek. Számtalan elismert és jeles alkotás áll háta mögött, de valódi jelentősége abban rejlik, hogy a magyar mesterektől elsajátított tudását, saját tehetségével és bátoságával ötvözve, beoltotta Hollywood temékeny világába, amely így felbecsülhetetlen mértékben gazdagodott a művészi megjelenítés terén. Erről az (élet)útról szól Novák Emil most bemutatásra kerülő Laci és Vili című filmje, mely Budapestről Hollywoodba vezette őt és Kovács Lászlót, korábbi osztálytársát és későbbi munkatársát. A két fiatal operatőr az 56-os események után, táskájukban csaknem tízezer méternyi friss filmfelvétellel érkeznek a filmgyártás tengerntúli fellegvárába.

A filmben láthatóak első alkalommal Kovács László egyetlen Magyarországon készített 16 mm-es felvételei. Bojkovszky Béla hagyatékából ebben a filmben került felhasználásra először olyan levéltartalom, melyet Zsigmond Vilmos írt mesterének. A film bemutatása, kizárólagos jogaink alapján, a 2018. október 21-i unnepségünk keretében valósul meg.