Földes Tamás: Mondhatott volna mást és másként kis lovag

A rendszerváltást követő első szabad választás után nyomban megkezdődött a média - vagyis a televízió, a rádió és a lapok - jellegének-arc...

A rendszerváltást követő első szabad választás után nyomban megkezdődött a média - vagyis a televízió, a rádió és a lapok - jellegének-arculatának átformálása. A tévé és a rádió „közszolgálati jelleggel” az állam - a polgárok által megválasztott kormány - irányítása alá került, az újságokat „magánosították” és jó néhányat külföldi lapkiadó konszernek vásároltak meg. E váltás személycserékkel járt együtt és a televíziót úgy érintette, hogy a korábbi, gyakorlott szerkesztőket, műsorvezetőket, riportereket másokkal cserélték fel. E váltásnál - tisztelet a kivételnek - nem a képességet vették figyelembe, hanem a politikai irányultságot. Az újságoknál is hasonló helyzet állt elő: a Magyar Nemzet visszatért korábbi polgári jellegéhez, a Népszava többé nem a szakszervezetek, hanem ismét a szociáldemokraták lapja lett, az én hajdani napilapom -ahol másfél évtizedet töltöttem el - svájci tulajdonba került és szabad demokrata jelleget öltött (később, új tulajdonos szolgálatában mást). A Népszabadság megmaradt szocialistának... mígnem tavaly megszűnt.

Az Antall József majd Boross Péter vezette, első szabadon választott kormányt négy év múlva maguk mögé utasították a szocialisták, akik a tévétől elküldték az MDF-es pályatársainkat és visszatértek (nem valamennyien) a korábbiak, hogy újabb négy évvel később - a FIDESZ első kormányzásakor - megintcsak személycserékre kerüljön sor. Persze az ilyen politikai indíttatású változások nemcsak a hírközlésben, hanem az államaparátusban, nomeg a diplomáciában is végbementek (gondoljunk a nagykövetek cseréire, vagy a sokunk által ismert főkonzulokra!). Ám engem elsődlegesen a szakmám, a hivatásom érdekel. S fölöttébb zavar, hogy nincs olyan hírcsatorna, vagy újság, amely középen állva tájékoztatna a honi eseményekről. Éppen ezért nem tudósítok a budapesti lapoknak. Ugyanakkor mind a jobb-, mind a baloldali orgánumokat meghallgatom-elolvasom, de azoktól se kapok tényszerű tájékoztatást. Ami az egyik szerint fehér, az a másik szerint fekete...

...Ugrok az időben. Feltehetőleg olvasóink többsége értesült arról, hogy Simicska Lajos, Magyarország 11. leggazdagabb és 19. legbefolyásosabb embere - Orbán Viktor egyik bizalmasa, párttársa, gimnáziumi diáktársa - három éve megorrolt a barátjára, mi több: nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illette őt. Mindmáig nem ismeretes, hogy mi okozta a kettőjük közötti haragszomrádot, tény viszont, hogy a hajdani puszi-pajtás úgy döntött: beépül a kormányellenes sajtóba. Megvásárolta a „konzervatív polgári oldalhoz” tartozó HírTV-t, valamint az egykor polgári, hol meg baloldali Magyar Nemzetet, a Lánchíd Rádiót és a Heti Válasz újságot. Simicska is a Bibó-szakkollégiumban lakott, majd a FIDESZ gazdasági igazgatója lett, később vagyonát lépésről lépésre gyarapítva Magyarország egyik legnagyobb cégbirodalmát hozta létre. Szűk körben „a FIDESZ szürke dominanciásának” nevezték.

Szeretek több oldalról tájékozódni. Egyaránt néztem a Hit Gyülekezet tulajdonában lévő, baloldali ATV-t (kedveltem a Kálmán Olga vezette „Egyenes beszéd” műsort), a HírTV-ben pedig szívesen hallgattam-néztem a Kovács - ma Földi-Kovács - Andrea hasonló, de ellentétes politikai nézeteknek hangot adó, esti beszélgetős műsorát. Mindkét hölgy a szakmájának jó tollú művelője – képességük nem, csak a hitvallásuk áll távol egymástól (s most finoman fogalmaztam). Amikor Simicska négy szóból álló, trágár mondata elhangzott, Kovács Andrea három társával együtt felállt és lelkiismereti okokra hivatkozva távozott a televízióból. Nem várták meg, amíg az új főnök betartja fenyegetését, miszerint „Kirúgok minden orbánistát, aztán kinevezem a helyükre az én embereimet”. Akkor írtam az Amerikai Magyar Hírlapba: „Úgy érzem, a székükből felállók gerincesek voltak, amiért nem vállalják a hátraarcot. Nem vállalják, hogy mától homlokegyenest az ellenkezőjét írják-mondják annak, amit előző nap hallhattunk tőlük”. (Sej, hajdani pályatársaim közül – minden meakulpázás nélkül – hányan fordították meg ama köpenyt, volt aki többször... S akadnak közöttük hajdani párttitkárok is.) De papírra vetettem azt is, hogy „a mindennapok krónikása, a hírlapíró ne kötelezze el magát egyetlen politikai irányzat mellett se, mert nem az a hivatása. A tényeket közölje!”.

Hogy mi lett a két műsorvezetővel? Kovács Andrea előbb az önmagát közszolgálatinak nevező – ám a köz valósághű tájékoztatását figyelmen kívül hagyó - Magyar Televízióhoz szerződött, onnan 2017 tavaszán az ugyancsak jobboldali Echo TV-hez igazolt át (az okot nem tudom miért). Kálmán Olga 2017 elején átszerződött az ATV-től a HírTV-hez, ahol ő sem tagadta meg politikai nézeteit: „Egyenesen” címmel folytatta azt a baloldali hangvételű műsorvezetést, amit korábbi munkahelyén tett. Egyik pályatársnőm sem tagadta meg a múltját, és ezt méltányolom.

Ám újabb fordulat (tán’ erről is értesült a nyájas olvasó): Simicska a FIDESZ áprilisi, kétharmados győzelme után, júliusban eladta média-vállalkozásait, így a HírTV-t is, augusztus 1-én reggel pedig az új vezérigazgató – rövid pár perces bemutatkozó beszédet mondva – visszakanyarította balról jobbra a televíziós csatornát és hét embert elbocsátva Kálmán Olgát is lapátra tette. Este pedig már az órák alatt visszatért Földi-Kovács Andrea vezette a „Magyarország élőben” című új beszélgetős műsort.

...Írásom címe: „Mondhatott volna mást és másként” nem a két műsorvezetőre utal. A „másként” alatt régi vesszőparipámat ismétlem – a jó, ha úgy tetszik úri modor fontosságát. Miután az Európa Unió nagy többséggel megszavazta az Orbán-kormányt pellengére állító Sargentini jelentést, két baloldali országgyűlési képviselő szólalhatott meg a HírTV „Magyarország élőben” című műsorában. Egyiküktől se vártam, hogy ne értsenek egyet az uniós határozattal, az udvarias beszédet viszont feltételeztem. Tordai Bence, a szocialistákkal szövetségre lépett Párbeszéd politikusa mértéktartó volt, nem ült győzelmi tort, Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció tagja – a Gyurcsány-kormány egykori államtitkára - azonban az első perctől kezdve emelt hangot ütött meg. A média-szabadságot – vagyis annak hiányát - taglaló szópárbajban a volt államtitkár úgy érvelt: „A  megfigyelők egy hosszú jelentésben tárták fel azokat a visszásságokat, többek közt a médiának a megszállását, aminek az is jele, hogy ön itt lehet egy sokkal tehetségesebb újságíró helyett”.

Nem szándékozom véleményt mondani, hogy a két hölgy közül ki a  tehetségesebb, arról viszont van véleményem, hogy egy beszélgetésre a stúdióba hívott ellenzéki (vagy akár kormánypárti) képviselő sértő módon személyeskedhet-e egy asszonnyal. Földi-Kovács nem vette fel a kesztyűt, nem tiltakozott, inkább higgadtan úgy válaszolt: „Engedje meg hogy reagáljak erre a kijelentésére. Ezt a televízió társaságot a polgári konzervatív oldal alapította és a polgári konzervatív oldal tagjai adták össze a finanszírozáshoz szükséges anyagi fedezetet”. Tényszerű visszavágás. Méltányolom. A modortalanságot – mai szóhasználattal élve: a bunkóságot – szerkesztőként is irtottam a rovatom munkatársainak cikkeiből. Ily módon is megtiszteltem az olvasót (és teszem ez idő tájt is).

Amúgy hogy milyen bunkó egyik-másik újságban publikáló álhírlapíró, arról nemrég tűnődtem lapunkban. Nem ismétlem meg. Vitázni, kultúremberhez méltó tónusban lehet -férfiatlanul személyeskedni nem.

Legalábbis szerintem.

Földes Tamás