Az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága vezetőségének nyílt levele

Címzett: Lovász László, MTA Elnöke Palkovics László, ITM Miniszter Mint a magyar tudományos élettel szoros kapcsolatot fenntartó,...

Címzett:
Lovász László, MTA Elnöke
Palkovics László, ITM Miniszter

Mint a magyar tudományos élettel szoros kapcsolatot fenntartó, de az Amerikai Egyesült Államokban tudományosan tevékenykedő szakemberek (az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága Vezetősége, AMAT),  meglehetős aggodalommal szemléljük a MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között kialakult költségvetési nézeteltéréseket.

Tudomásunk szerint, a jövő évi költségvetés úgy rendelte, hogy a MTA kutatóintézet-hálózata, amely 10 kutatóközpontból - ezeken belül 39 kutatóintézetből - és 5 önálló kutatóintézetből áll, az ITM anyagi fennhatósága alá tartozzék.  Tisztelettel megemlítjük, hogy ehhez hasonló szervezeti felépítésről, vagyis egy kormány minisztériuma által finanszírozott kutatóintézeti hálózatról nincs tudomásunk.  Annál inkább, tudunk olyan nemzeti kutatóintézeti hálózótokról, melyeket a mindenkori kormány anyagilag támogat.  Ilyen például a németországi Max Planck Intézet hálózat, amelyet a német kormány és a szövetségi államok évi 1.8 milliárd Euróval támogatnak.  Ezenkívül az Intézetekben tevékenykedő tudósok kutatásaik támogatására pályázatokat nyújtanak be különböző német vagy európai intézményekhez.  Véleményünk szerint több kutatási területen a MTA kutatóintézet-hálózatainak tudósai a Max Planck Intézet kutatóival egyenértékű kimagasló kutatási eredményeket értek el, akár az élvonalbeli szaklapokban közzétett cikkeik idézettségét számítva, akár a nemzetközi (pl. European Research Council vagy Wellcome Trust) pályázatok elnyerésének sikerei alapján.  Pályafutásunk során néhányan dolgoztunk is Max Planck Intézetekben, tehát személyes tapasztalatainkra is alapozzuk véleményünket és javaslatainkat.

Bármennyire is sikeresek a MTA kutatóintézetei, azt is elismerjük, hogy nincs sok olyan ország melyben az illető ország Tudományos Akadémiája rendelkezne kutatóintézetekkel. Véleményünk szerint minden feltétel adva van, hogy a MTA jelenlegi kutatóintézet-hálózata egy Magyar Nemzeti Kutatóintézet Hálózattá (MNKH) alakuljon át a MTA keretein belül, például a Max Planck Intézethez hasonló modellre.  Ehhez elengedhetetlen, hogy a mindenkori kormány törvénybe foglaltan biztosítsa az Intézetek működési alapját.  Az Intézet Vezetőségét, avagy Szenátusát (a Max Planck-i modell szerint), javarészt az MTA tagjai tennék ki, beleértve a magunkfajta külső tagokat is, akik meglehetős külföldi tapasztalattal rendelkeznek.  Ezenkívül a vezetőségi tagok között lehetnének magyar vállalatok innovációs vezetői is megteremtve a transzlációs kutatások integrálását az ipari és gazdasági innovációs szférába.  Azt is tudni kell, hogy a Max Planck Intézet különösen nagy hangsúlyt helyez az Intézetek igazgatói és ezen belül a kisebb kutató csoportok vezetőinek kiválasztására.  Az egyedüli kritérium az egyéni tudományos kiválóság és kreativitás.  A tudományos kutatás témáját és menetét kizárólag a kutató szabja meg.  Természetesen, a különböző kutatási pályázatok elnyeréséhez általában szükséges egy olyan témában dolgozni, amit a hazai és nemzetközi kutatási alapok támogatnak. Az intézetek működésének záloga a tudományos eredmények kiválóságának objektív és rendszeres felülvizsgálata, amelyet csak is elfogultságtól mentesen külföldi kutatók értékelése alapján lehet biztosítani. Ennek hiteles és elfogulatlan lebonyolítására az MTA lenne hivatott, azaz a törvénybe foglalt támogatás a MNKH részére a MTA-n keresztül csakis szakmai és tudományos értékek alapján történhet.

Ha már a hazai kutatási állapotokat említettük, hadd mondjuk el mennyire kiválónak tartottuk a Dr. Pálinkás József által vezetett Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal teljesítményét.  Sok fiatal tehetséges magyar kutató pályázott sikerrel a Lendület vagy Élvonal kutatási programokra.  Többen közülünk jó néhány pályázatot bíráltunk ezen programok keretén belül, tehát saját tapasztalatunkból állíthatjuk, hogy milyen magas tudományos színvonalúak voltak a beadványok.  Ezúttal szeretnénk kifejezni reményünket, hogy az Nemzeti Innovációs Hivatal új vezetése alatt is megőrzi a tudományos kiválóságok támogatását.  Mi pedig továbbra is felajánljuk segítségünket a pályázatok bírálását illetően ahogy ezt az AMAT célkitűzési között megalakulásunk óta alapító dokumentumunkban is hirdetjük (www.ahaa-amat.org).

Összegezve, a nemzetközileg is nagyra becsült Magyar Tudomány nevében reményünket fejezzük ki, hogy hamarosan megállapodás születik a MTA és az ITM között a kutatóintézetek hosszú távú támogatásáról és az alapkutatás további fontosságáról. Szeretnénk biztosítani az Elnök/Miniszter urat szakmai támogatásunkról, ha ezzel segíthetünk a Magyar Tudomány további fejlesztésében és a kiváló nemzetközi hírnevének öregbítésében.

2018. július 31.

Tisztelettel, 

Ács Zoltán, PhD
University Professor, School of Policy,
Government and International Relations, Director, Center for
Entrepreneurship and Philanthropy,
George Mason University, VA
MTA Külső Tag

Bodor Miklós, PhD, DSc d.h.c.(multi), 
HoF, Graduate Research Professor Emeritus Executive Director, Center for Drug Discovery, University of Florida, Chairman and CEO, Bodor Lab., Inc.
MTA Külső Tag

Módy István, PhD
Tony Coelho Professor of Neurology and Physiology
The David Geffen School of Medicine, UCLA
Los Angeles, CA
MTA Külső Tag

Szabó Sándor, MD, PhD, MPH, DSc (h.c.), FRCPath., AGAF
Professor of Pathology&Pharmacology
Director, Hans Selye Acad. Soc.
Univ California, Irvine, Sch Medicine, Visiting Professor, Semmelweis Univ,
MTA Külső Tag

Tigyi Gábor, MD, PhD
Harriet Van Vleet Endowment Professor, Associate Vice Chancellor for Research, Department of Physiology
University of Tennessee
Health Science Center, Memphis, TN
MTA Külső Tag

ZáborszkyLászló,MD,PhD,DSc
Distinquished Professor,
Editor-in-Chief, BrainStructFunct
Cent Mol & Beh Neurosci
Rutgers University,
Newark, NJ
MTA Külső Tag