Galícia - Tizenöt nap az elhunyt hősök nyomában - Első nap

2.770 kilométer, 4040 fotó, 293 video. Albert Ferenc írónk kegyeleti túráján meglátogatott 78 katonai temetőt Galíciában, ahol útitársival l...

2.770 kilométer, 4040 fotó, 293 video. Albert Ferenc írónk kegyeleti túráján meglátogatott 78 katonai temetőt Galíciában, ahol útitársival lerótta a hálát az elhunyt hősök sírjainál.

A 15 napos út első fejezete:

Első nap: az Alacsony-Beszkidekben

„A poklok földjén jártam, a rét már virágzott”

Hosszas előkészítő munkát követően indultunk sokadik kegyeleti túránkra, Galícia földjére. A beütemezett tizenöt nap első hat napjára a szállást előzetesen lefoglaltam. Terveim szerint, három-három naponként állunk odébb, amikor is a betervezett területeket átfésültük. Gondolok itt a „Nagy háború” jeles vámszedője által elhunyt, és ennek okán a hősöknek kiépített örök nyugvóhelyekre, közöttük a magyar honvédek sírkertjeire. Természetesen a környék egyéb nevezetességeit is górcső alá vesszük, oldva ezzel a temetők sugallta kegyeleti, szívet, lelket sanyargató miliőt.

Az első napon megborult a „rend”. Miután a felvidéken át Zborót magunk mögött tudva átjutottunk a Dujava-hágón lengyel földre, a mesés Alacsony-Beszkidek hullámzó rengetegébe, Gladyszów településnél útzár miatt nem jutottuk előrébb. A beütemezett helyszíneket képtelenség volt megközelíteni, bár tettünk jó néhány kilométert kerülőutakon, sajnos nem vezetett eredményre. Másnap kiderült autóversenyt rendeztek a környékbeli hegyekben. Sebaj, átírva az előzetest, más útvonalat választva elérkeztünk Szmerekowiec határába ahol ismerősként fogadott bennünket az útszéli kis rendezett sírkert, a civil temető szomszédságában. Itt ugyanis 2017-ben már fejet hajtottunk az elhunyt katonák emlékének. A temető építésére Dusan Jurkovicsot kérte fel 1915-ben az Osztrák hadügyi tálca. Az 56-os számot viselő sírkertben 22 osztrák-magyar harcost temettek el 1915-ben közöttük a kereszten szereplő név tanúsága szerint Szász Sándor honvédot a Magyar Királyi 3. honvéd huszárezred katonáját, aki 1915. január 20-án adta vérét és életét a hazáért, a királyért és a császárért. Egy orosz ellenfél is itt lelt örök nyugalomra, már nem néznek farkasszemet egymással az örök béke szigetén. A porhüvelyek 2 tömegsírban és 14 egyéni sírban pihennek. A központi emlékművet egy több méter magas fából ácsolt feszület alkotja, melynek végződéseit patkó alakú, szolid díszítésű, lemezborítás öleli. Az otthon vásárolt, mohakoszorúra felkötött háromszínű szalagunkkal és egy mécsessel, valamint egy imával emlékeztünk meg az életüket elvesztett hősökre.

Folytattuk utunkat, az innen pár kilométerre fekvő Uscie Gorlickie településig. Ismét könnyű volt felfedezni az itt kiépített sírkertet, hiszen szintén az út mellett kapott helyet az 57-es számot viselő temető, mely az előzőhöz hasonlóan Dusan Jurkovics építész tervei alapján létesült 1915-ben. A földi poklot elhagyva, itt 46 osztrák-magyar katona és 13 orosz katona pihen, nehézsúlyt viselve csontjaikon immáron több mint száz éve, hiszen 1915-ben vesztették életüket, egy értelmetlen háborúskodásban. A temetőnek és az itt pihenő katonáknak gondját viseli a közvetlen környezetben lakók sokasága. Erről tanúskodik a rendezettség a fejfákon elhelyezett virágok és a számtalan mécses. A központi emlékművön, bár lengyel zászlókat lobogtat a szél, mi elhelyezzük a kis magyar koszorúnkat. Mécses gyújtás után, rövid imát rebegtünk a hősök lelki üdvéért, majd búcsút mondunk az itt pihenőknek.

Az idő elszaladt; az utazással és e két sírkert fellelésével azonban elégedetten folytatjuk az utat leendő szállásunk felé, amit Klimkówka határában, a Lazarówka vendégházban foglaltam le immáron két héttel ezelőtt. A festői környezetben, magaslati oldalban épült háromszintes faház, mintegy száz méterre található a Klimkówka tó vizétől. A nagykiterjedésű tavat egy mesterséges gát építésével hozták létre eme völgykatlanban. Tarjagos partján, a vízmosta redők elárulják, hogy hóolvadáskor és az esőzések alkalmával bizony erősen váltakozik a vízszint magassága. Most viszonylag alacsony a telítettség. E szép fekvésű üdülőhely dacára, kevés még a vendég. Láthatóan a téli szezonnak vége, a nyári még csak most pezsdül. A kempingekben itt-ott látható egy-két lakóautó a faházak szomszédságában. Az első nap folyamán otthonról számítva 410 kilométert autóztunk, ezek után hamar megtaláltuk a szállásunkat. A nyelvi nehézségeket leküzdve magunkévá tettük szobánkat, lepihenés előtt még gyönyörködtük erkélyünkről a vízre nyíló panorámába, majd eltettük magunkat holnapra, bízva létünket a jó Isten kegyelmére.

Albert Ferenc