Földes Tamás: Kálmán Imre ismét a Szoboszlai Színház előadásában

Nyolcvanasként hetvenkedem Kálmán Imre – jóllehet akaratától függetlenül – valóságos világpolgár volt. Magyarországon, Siófokon születe...

Nyolcvanasként hetvenkedem

Kálmán Imre – jóllehet akaratától függetlenül – valóságos világpolgár volt. Magyarországon, Siófokon született, 25 éves korában Bécsbe költözött (osztrák librettisták írták első operettjeinek szövegkönyvét). A II. Világháború kitörésekor – az Anschluss, vagyis Ausztria bekebelezés után – Zürichbe, onnan Párizsba ment, majd menekülésének következő állomása Amerika volt. Csak a háború után, 1949-ben tért vissza Európába. Ismét Ausztriában kötött ki, de „átruccant” Stockholmba is, hogy V. Gusztáv svéd királytól átvegye az Észak Csillaga kitüntetést. Aztán Párizsban élt, ahol 1953-ban megkapta a Francia Becsületrend tiszti keresztjét - fél évvel később ott is hunyt el. Kívánságának megfelelően a bécsi Zentralfriedhofban temették el - osztrák állami pompával. Hogy a „sógoréknál” mily’ nagy becsben tartották, arra utal, hogy sírja Beethoven, Brahms és Mozart szomszédságában kapott helyet.

A nagyvilágban történt költözései ellenére mindmáig magyar zeneszerzőnek tartják, nem úgy mint a Salzburgban nyugvó Lehár Ferencet (akit osztrák-magyar komponistának), vagy Liszt Ferencet (akit mind inkább német, vagy osztrák származásúnak mondanak, s csak hellyel-közzel magyarnak). Kálmán Imre operettjeit a világháború után jó ideig egyetlen hazai színház se tűzte műsorra, miközben – sajátos ellentmondás – muzsikája a Szovjetunióban, a sztálini években is népszerű volt; a „Csárdáskirálynő”-t „Silva” címmel 1944-ben megfilmesítették. Magyarországon Budapesten a Fővárosi Operettszínházban, 1954-ben ismét műsorra tűzték - elképesztő sikerrel, parádés szereposztásban (Honthy Hannával, Németh Marikával, Feleky Kamillal, Rátonyi Róberttel, Baksay Árpáddal, Gyenes Magdával, Csákányi Lászlóval és Ferencz Lászlóval a főbb szerepekben). Azt követően Békeffi István és Kellér Dezső - a kornak megfelelő -új szövegkönyve vidéki társulatoknál is zöld utat kapott.

Az immár hetedik évadját köszöntő Szoboszlai Sándor Dél-Kaliforniai Magyar Színház nem először tiszteleg a „legmagyarabb” operettek komponistája előtt június 2-án. Bemutatták már a „Marica grófnő”-t, „Éljen a szerelem!” címmel – a Csárdáskirálynő magyarországi bemutatójának századik évfordulóján – e sláger-operett legkedveltebb dalait ötvözték más Kálmán- és Lehár dalokkal. Most sajátos című produkcióval rukkolnak elő: a „Charleston vagy Csárdás?” operettgálában – amint a plakátjuk alcíme is utal rá – „a magyar és a nyugati kultúra találkozásáról” lesz szó, Kálmán Imre mellett a történelem viharos korszakai miatt ugyancsak Amerikába sodródott Ábrahám Pál, az élete jelentős részében Ausztriában élt és alkotott Lehár Ferenc, valamint a szülőhazájához haláláig hű Fényes Szabolcs dalainak felhasználásával.

Antal Tímea egy korábbi
előadás szereplőjeként

- Mit takar e szokatlan cím? – kérdeztem a rendezőtől, Antal Tímeától, aki a dalokat válogatta és a darab szövegkönyvét összeállította. 

- A kevésbé ismert, 1928-ban komponált „Chicagói hercegnő” történetét dolgoztam át azzal a szándékkal, hogy az eddigi előadásainkhoz képest valami újszerűt mutassunk be a Los Angeles-i magyar közönségnek. Egy olyan darabot szándékoztam összeállítani, amely témájában aktuális és nemcsak a magyarokról de az amerikaiakról is szól. Pontosabban, a kultúrák békés egymás mellett éléséről, de mindenekelőtt, a saját kultúránk megőrzésének szükségességéről – felelte korábbi, Tháliás „konferanszié-társnőm”, aki az elmúlt években a Szoboszlai-társulat mind meghatározóbb személyisége lett. – Február óta próbálunk, kezdetben hetente kétszer, háromszor voltunk együtt, most a célegyenesben ötször. A kész szövegkönyvet átküldtem Dánielfy Zsoltnak, akit felkértem művészeti tanácsadónak, ő a próbaidőszak közepén csatlakozott hozzánk...

- ...Álljunk meg egy pillanatra! Kit tisztelhetünk Dánielfy Zsoltban?

- Dánielfy Zsolt színművész a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház oszlopos tagja, aki ez idő tájt Dél-Kaliforniában tartózkodik és a Los Angeles-i közönség már több rendezvényen megismerhette.

Dánielfy Zsolt

Lám, míly’ „csodákra” képes a 21. századi technika! A Skype jóvoltából Las Vegas-i otthonomban, a Debrecenben élő, az Angyalok városának egyik tenger-közeli elővárosában vendégeskedő művésszel is beszélgethetek, akiről elmondhatom, hogy nála hűségesebb teátristával csak elvétve találkoztam. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1981-ben végezte el, s azóta megszakítás nélkül – tehát 37 éve – a cívisvárosban él és játszik (közben meghívott vendégként fellép a Budapesti Operettszínházban, szerepel és rendez a televízióban, láthatjuk filmekben is). Hűségét a Hajdú-Bihar megyei nagyváros több módon is méltányolja: részt vállal a közéletből, többek között tavalyelőtt megkapta Debrecen Város legnagyobb kulturális kitüntetését, a  Csokonai-díjat, sőt, 2014-ben Áder János köztársasági elnök a klasszikus magyar színházi hagyományok ápolásáért a Magyar Arany Érdemkeresztet adományozta neki. 

- Az egész társulat rendkívül lelkes és hálás, amiért Zsolt velünk van, azért kértem fel, mert tudtam, hogy nagy segítségünkre lesz - folytatta a rendezőnő. - Több évtizedes színházi tapasztalatait készségesen osztja meg velünk, mondhatnám azt is, hogy egyfajta továbbképzésben részesülünk. Szerencsés dolog, hogy van közöttünk egy olyan művész, akitől tanulhatunk.

- Hogyan érzi ezt a vendégművész? 

- Nagyon élvezem a próbákat, együttléteink vidám hangulatát, akárcsak a szereplők. Úgy érzem, nagy élmény számukra, hogy részt vesznek ebben a produkcióban, a sikert mindenki szereti, én pedig szeretném őket segíteni abban, hogy a legtöbbet hozzák ki magukból. Mivel lehetőségeink korlátozottak, előfordul, hogy azonos korúak játsszák egymás anyját és fiát és ez időnként mulatságos helyzeteket vált ki. Jókat derülünk rajta.

Az előadás plakátja

Most, írás közben azon tűnődöm, hogy felsoroljam-e a közreműködőket, hiszen nevük olvasható a röplapon. Mégis, megérdemlik, hogy e helyütt is megtegyem. Íme. A producer: Szoboszlai Sándor. A játszó személyek: Antal Tímea, Bátori Zoltán, Dánielfy Zsolt, Faulkner Rita, Finta Ilona Wanda, Finta Ilona, Geburth Péter, Indri Dániel, Alex Kish, Kiss Erzsike, Kristofer Kish, Mátté Éva, Molnár Attila, Orcsik István, Perjési Mónika, Piskolczi Tibor, Reeves Anna, Sándor Mihály, Jason M. Saunders, Tóth Kinga, Karl Waecher (és aki nem szerepel a színlapon – három mondatot /ahogy filmrendezők teszik olykor saját filmjükben/ Szoboszlai Sándor mond el). Közreműködnek: a Kárpátok Néptáncegyüttes, a Reményik Sándor Keresztyén Magyar Iskola diákjai, a Hollywood-i és Los Angeles-i Cserkészek. Vezető koreográfus: Kiss Erzsike, díszlet és koreográfia ifj. Varsányi Csaba, rendezőasszisztens Indri Dániel, hangmérnök Magyar Zsolt. (Ha valakit véletlenül kihagytam, attól elnézést kérek.)

Nem hagyom ki viszont a helyszínt: Nine O’Clock Player Színház - az előadás időpontja: június 2, szombat este 5 óra 30. A jegyek többsége már elővételben elkelt, de néhány még megrendelhető Schaffer Anikótól a 818-895-8316-os telefonszámon, vagy e-mail-en: aniko37@att.net. Jó esélyük van arra, hogy nem a közismert színházi bonmot-tal kell elkészíteniük a végső összegezést, miszerint „se pénz se posztó, búcsúzik a színlaposztó”.

Végezetül – a türelmes olvasó megtisztelő engedelmével - egy kis önreklám. Az előadás előtt meg a szünetben könyveimet (köztük két színházi témájú regényemet) árulom a könnyed irodalmat kedvelő színház- és könyvbarátoknak. Remélem, hogy a fenti bonmot engem se sújt majd...

* * *

Földes Tamásnak 60 esztendeje jelent meg első, teljes névvel aláírt cikke, azt követően, 1958-ban felvették a Magyar Újságírók Országos Szövetségébe (a MÚOSZ-ba). Nyolc éven át - „szabadúszóként” - országos napi és hetilapoknak dolgozott, írt a Magyar Rádiónak, majd üzemi lapokhoz helyezték el; az 1968-ban alapított budapesti Magyar Hírlapnak másfél évtizedig volt rovatszerkesztő főmunkatársa. Munkásságával 2012-ben kiérdemelte a MÚOSZ legrangosabb kitüntetését, az ARANYTOLL Életműdíjat. 
Szerzőnk korábbi írásai a „Címkék - Földes Tamás” linkre kattintva olvashatók