Selymes Judit verse

Szeretettel üdvözlöm azokat, akik ma itt megjelentek! Ha tudták, ha nem valami fontosat tettek. Az igaz gondolat mellé álltak, S a Gond...

Szeretettel üdvözlöm azokat, akik ma itt megjelentek!

Ha tudták, ha nem valami fontosat tettek.
Az igaz gondolat mellé álltak,
S a Gondolat motorja a világnak
A Szépség és az Alkotás az egyetlen amiért érdemes élni.
De az Alkotás alatt nem lehet csak a művészt vélni.
Alkot a kőműves ha jól rakja a téglákat,
Száz évek múlva megtalálhatod a házat.
Alkot a kertész, ha elültet egy fát,
Száz évek múlva megtalálhatod árnyékát.
S ha közben korhad is, vagy szárad,
Az új hajtás mindig feltámad!
Az élet él és élni akar!
És nem azért adatott annyi szépet
Hogy most átgázolhassanak rajta véres és ostoba fenségek!
A természet törvénye kegyetlen, de igaz.
Pusztuljon a gyenge, pusztuljon a gaz!
Nem győzhet a mocsok, ebben konokul hiszek.
S ha támadnak is, mert tisztítótüzet viszek,
Eléghetnek benne névtelen levelek.
De a Gondolat az egész gondolat
Lesöpri tűzálló ruhájáról a pernyét
És megfogja azoknak a kezét, ha kevesen is vagyunk!!
Akik még valami szépet, valami jót akarunk!
Ma és itt!
Mert ki tudja lesz-e holnap?
Meg megérsz-e még egy új holdat?
Mert lehet, hogy megérkezik egy új vízözön
És elsöpör mindenkit aki nem ismerte fel,
Hogy egymást segítenünk kell!
Vagy elviszi őket egy szélvihar,
Egy délutáni zivatar...
De mi itt ma este fogadjunk meg valamit!
Fogadjuk meg, hogy nem feledjük el soha –
Ha összefoghat is néhány ostoba,
Törvényei szerint megy előre a világ.
A szemétdombon is kinő a virág…

https://hu.wikipedia.org/wiki/Selymes_Judit