Földes Tamás: A Courusel (a Liliom) a Nevada Ballet előadásában

Nyolcvanasként hetvenkedem Molnár Ferenc Molnár Ferenc diákkorom óta kedvenc színpadi szerzőm. Az ötvenes években – amikor az Egyesü...

Nyolcvanasként hetvenkedem

Molnár Ferenc

Molnár Ferenc diákkorom óta kedvenc színpadi szerzőm. Az ötvenes években – amikor az Egyesült Államokban élő író művei, A Pál utcai fiúk kivételével tiltó listán szerepeltek – a még nem államosított magán-antikváriumokban, kötetenként megvásároltam. És, ha szabad így fogalmaznom, attól kezdve „Molnár-rajongó” lettem. Az Olympia, a A hattyú, a Testőr, de mindenek előtt a bravúros Játék a kastélyben lenyűgözött (mostanság is gyakran megnézem a YouTube-on, a Vígszínház előadásában, Kern András, Eszenyi Enikő és Lukács Sándor játsszák a főszerepeket. Ajánlom internet-kedvelő olvasóink figyelmébe.)

Az 1909-ben, a Vígszínházban bemutatott „külvárosi legenda”, a Liliom külön lapot kíván az életműben; Molnár ezzel a drámával akarta bebizonyítani, hogy nemcsak vígjátékok és kacagtató komédiák írására képes. A 109 évvel ezelőtti ősbemutatón a kor két kiemelkedő művésze, Hegedüs Gyula és Varsányi Irén játszották a főszerepeket, s a hellyel-közzel könnyzacskókra pályázó színmű vegyes sikert aratott. Mégis, időről időre fel-feltűnt a magyarországi színpadokon, a későbbiekben Csortos Gyula is alakította a címszerepet. A hatvanas évek elején a Petőfi Színházban (ma Thália) láttam, akkor Agárdi Gábor volt Liliom, Julika szerepében pedig Domján Edit késztette könnyekre a nézőtér hölgytagjait.

A Liliom Amerikában sajátos utat járt be. A dráma előadásáról nem tudok (noha feltételezem, hogy színre került), ám a két világhírű szerzőpár, Richard Rodgers és Oscar Hammerstein II., 1945-ben „jó témának” találta a városligeti hintáslegény és a fiatal szolgálólány, Julika történetét. A cselekményt Budapestről Maine államba helyezték és Carousel címmel musicallé formálták. A zenés változat hamar belopta magát a szentimentális amerikai nézők szívébe, s a New York-i Broadwayn ’45 április 19-től egyhuzamban 890 alkalommal adták elő, majd 1950-ben felújították. A Time Magazin 1999-ben a 20. század legjobb musicaljének nevezte (pedig volt közben West Side Story, My Fair Lady, Hegedüs a háztetőn és megannyi más világsiker).  Legutóbb az idén, néhány hónapja tért vissza ki-tudja-hányadik-alkalommal a Broadwayra.

A musical hírnevét-sikerét nagy mértékben fokozta, hogy Henry King rendezésében, 1956-ben megfilmesítették; Gordon MacRae és Shirley Jones alakították a főszerepeket.

A legújabb „feltámadás” 2002 novemberében történt: a New York City Ballet -Christopher Wheeldon koreográfiájával - táncjátékként állította színre a Lincoln Centerben. Az eredeti koreográfiát e hét végén, május 5-én szombat este és 6-án délután, a Las Vegas-i nézők is láthatják a Smith Centerben, a Nevada Ballet Theatre előadásában. A táncosokat a Las Vegas Philharmonic teljes zenekara kíséri.

Az előadáson – természetesen! – én is ott leszek, s arról e helyen beszámolok.

* * *

Földes Tamásnak kereken 60 éve jelent meg az első, teljes névvel aláírt cikke, azt követően, 1958-ban felvették a Magyar Újságírók Országos Szövetségébe (a MÚOSZ-ba). Nyolc éven át „szabadúszóként” dolgozott, majd üzemi lapokhoz helyezték el; az 1968-ban alapított budapesti Magyar Hírlapnak másfél évtizedig volt rovatszerkesztő főmunkatársa. Munkásságával 2012-ben neki ítélték a MÚOSZ legmagasabb szakmai kitüntetését, az ARANYTOLL Életműdíjat.